Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 16
- A lévai vár
Kultúrkörök
Erős várak
Hozzászólás a cikkhez
A lévai vár
Dobó István várkapitány az évszázadok alatt nemzeti, majd regényhőssé nemesült. Ez a hírnév – sajnos azt kell mondanunk, meglepő módon – napjaink deheroizált világában is él, gondoljunk csak a 2005-ös A nagy könyv szavazásra, melynek győztese Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye lett.
Dobó közismert egri emlékhelyei mellett a Felvidéken is találunk életéhez és hadászati tevékenységéhez szorosan kapcsolódó látnivalókat. A tavalyi év egyik régészeti szenzációját az jelentette, hogy Dobóruszkán (Ruská) kétéves munka után sikeresen azonosították, majd újratemették a várkapitány földi maradványait. Másik felvidéki emlékhelye az egykori Bars vármegyei Léván (Levice) található, a lévai vár, melynek 1558-ban lett kapitánya, illetve a várossal egyetemben birtokosa.
A lévai erődítmény a tatárjárást követően, a 13. század második felében épült a település mongol hordák által elpusztított föld-palánk várának helyébe. IV. Béla király ugyanis ezeket az igencsak sebezhető erődítéseket, a tatárok esetleges újbóli dúlását megelőzendő, kővárakkal helyettesítette. Az uralkodó tulajdonában levő vár a 14. század elején került a nagyhatalmú oligarcha, Csák Máté kezébe. A kiskirály halálát követően ismét törvényes koronás fők, Károly Róbert, később Zsigmond birtokolta.
Az erődítmény hadászati jelentősége születésétől egészen pusztulásáig változatlan: a Felvidék ásványkincsekben, aranyban és ezüstben gazdag, polgárosult, a korabeli civil lét bástyáinak tekinthető bányavárosainak védelme. A sárkányos király adományozta Sárai Lászlónak, akinek leszármazottai a felvett Lévai családnéven másfél évszázadon át birtokolták, majd ismét az uralkodó, utóbb a Dobó família kezébe került.
Mind a török, mind a Rákóczi-szabadságharc idejében kulcsszerepet játszott, a hadiesemények többször is jelentős megpróbálták falait, fegyverzetét, védőit. A kurucok pusztították el, 1709-ben erődítményeit felgyújtották, lőporraktárát felrobbantották, kútját és várárkát betemették, nehogy császári kezekben magyarok ellen szolgáljon.
A napjainkban is impozáns látványt nyújtó, viszonylagos épségben ránk maradt romok ingyenesen, nyitvatartási időtől függetlenül tekinthetőek meg, míg az erődítményhez kapcsolódó Dobó-kastély és kapitányi épület a Barsi Múzeum kiállítóhelyeként várja látogatóit.
::Nyomtatható változat::
|