Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 16
- Napszentelés a siratófalnál
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Napszentelés a siratófalnál
Több ezren vettek részt a napszentelésen április 8-án, szerda reggel a jeruzsálemi siratófalnál.
A huszonnyolc évenként ismétlődő szertartás alkalmából különleges imát (Birkat hahama) mondtak el, amellyel üdvözölték, hogy a nap visszatér abba a zsidó hagyomány szerint 5769 évvel ezelőtti állapotába, amikor a világ keletkezett. Az idei ünnepnek különleges jelentőséget adott, hogy egybeesett a zsidó húsvét (pészah) szerda esti kezdetével.
Smúlik Ben Rubi, a jeruzsálemi rendőrség szóvivője elmondta, hogy mintegy harmincezer hithű zsidó tolongott a siratófalnál, és jelentős tömeg gyűlt össze a környéken is.
A siratófal, más néven nyugati fal Salamon – Heródes által újjáépített – templomának megmaradt része, a zsidó vallás szent helye. A fal előtt imádkozva a hívők kis papírdarabokra írt könyörgéseiket csúsztatják a kövek közötti hasadékokba, hogy kéréseik egyenesen Istenhez jussanak.
A zsidó hagyomány szerint – mivel a napok esténként kezdődnek – kedd este teremtette meg Isten a napot, és akkor mondják a napszentelést, amikor kedd estére visszatér a nap abba a helyzetbe, ahol a teremtéskor volt. Mivel a nap fényét az ezt követő reggelen, azaz szerda reggel lehet látni, így ekkor tartják a szertartást.
A nap állása egy év és hat óra alatt ér vissza mindig ugyanabba a helyzetbe. Ez azt jelenti, hogy a második évben 365 nap és 6 óra után került vissza a Nap újra abba a pozícióba, „ahová a Teremtő az első évben elhelyezte”, ami így már nem kedd estére, hanem egy és negyed nappal későbbre esik.
Még egy évvel később péntek reggel hat órakor kerül ugyanoda a nap, ezért huszonnyolc évnek kell eltelnie, amíg újra kedd estére kerül teremtéskori helyzetébe. A zsidó vallás szerint most 206. alkalommal „tért vissza a természet a kezdetekhez”.
MTI
::Nyomtatható változat::
|