Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 26
- Közvélemény-kutatás a Biblia évéről
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Közvélemény-kutatás a Biblia évéről
A Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére a katolikus, a református és az evangélikus egyház a 2008. esztendőt a Biblia évének nyilvánította. A Forsense intézet 2009. februári közvélemény-kutatásában ezer főt kérdezett meg a Biblia éve eseménysorozatról.
A megkérdezettek többsége (56 százalék) hallott arról, hogy egy kezdeményezés alapján 2008 a Biblia éve volt Magyarországon. A becslési hibát is figyelembe véve ez a felnőtt lakosságon belül körülbelül 4,2-4,7 millió embert jelent.
Nemcsak olyan csoportok hallottak az átlagosnál nagyobb arányban az eseménysorozatról, amelyekre a vallásosság is nagyobb arányban jellemző – a nők 59 százaléka, a 60 évesnél idősebbek 63 százaléka hallott a Biblia évéről –, hanem a diplomások (69 százalék) és a magas egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők (69 százalék) körében is átlag feletti volt az ismertsége.
Ugyanakkor a szintén magasabb vallásosságot mutató falun élők körében átlag alatti (50 százalék) volt a tájékozottság; ez az eseménysorozattal kapcsolatos információáramlás egyenetlenségére utal. Ezt a megállapítást támasztja alá az is, hogy míg a dél- és közép-dunántúli régióban átlag alatti volt a tájékozottság (46-47 százalék), addig a Dél-Alföldön a megkérdezettek 64 százaléka hallott arról, hogy az elmúlt esztendő a Biblia éve volt.
A vizsgálatból kiderül, hogy a megkérdezettek 17 százalékát kitevő, magukat az egyház tanítása szerint vallásosnak tartók nagy része (közel 80 százalékuk) hallott a rendezvénysorozatról, de a nem vallásosak körében is 43 százalékos volt a tájékozottság.
A felekezethez tartozás ugyanakkor nem mutat összefüggést az ismertséggel, a programban részt vevő három nagy felekezethez tartozók egyformán 55-56 százalékban szereztek tudomást róla. Ugyanez a helyzet, ha csak az egyház tanítása szerint vallásosakat hasonlítjuk össze: a katolikusok és a reformátusok esetében 79, illetve 78 százalék volt az ismertsége a programsorozatnak. (Az evangélikusok esetében túl alacsony volt a mintaesetszám a becsléshez.) Tehát úgy tűnik, a történelmi keresztény egyházak összefogása olyan értelemben mindenképp sikeresnek bizonyult, hogy kiegyensúlyozott volt a tájékoztatás felekezeti szinten.
Arra a kérdésre, hogy honnan hallottak a Biblia évéről, a kérdezettek átlagosan két forrást említettek. A válaszadók – tehát akik hallottak az eseménysorozatról – 43 százaléka említette a televíziót mint forrást, 31 százalék a templomot, vallási közösséget, 30 százalék pedig valamely újságot. Emellett viszonylag sokan említették a rokonokat, barátokat, ismerősöket (21 százalék), valamint a rádiót is (20 százalék).
A nagyobb településen élők válaszaiban gyakrabban fordult elő a rádió és az újságok, falun pedig jellemzőbb volt a vallási közösségben való tájékozódás. A televízió a legidősebbek között, míg az internet a legfiatalabbak körében volt az egyik leggyakoribb információs forrás.
Érdekes különbség mutatkozik a két legnagyobb felekezet hívei között: míg a katolikusok jóval nagyobb arányban szereztek tudomást a Biblia évéről egyházközségükben, vallási közösségükben (36 százalék), mint a reformátusok (21 százalék), addig utóbbiakra inkább jellemző az internet (15 százalék), mint a katolikusokra (8 százalék). Ez arra utal közvetve – amit a felmérés adatai is alátámasztanak –, hogy a reformátusok körében nagyobb arányt képviselnek a fiatalok a Biblia éve eseménysorozatot ismerők közt, mint a katolikusok esetében.
Az egyház tanítása szerint vallásosak 71 százaléka említette információforrásként a templomot, vallási közösséget, de az ő esetükben sem elhanyagolható információs csatorna a televízió (29 százalék) vagy az újságok (17 százalék).
A rendezvénysorozat legalább egy eseményén 15 százalék vett részt azok közül, akik halottak arról, hogy az elmúlt esztendő a Biblia éve volt. A teljes felnőtt népességre vetítve ez mintegy 8 százalékot jelent, ami 510 ezer és 770 ezer közötti résztvevői létszámra enged következtetni.
Két olyan programtípus volt, amelyet a mintába került összes megkérdezett 3-3 százaléka említett: ezek az előadások és a felolvasások. Emellett 2 százalék említette, hogy kiállításon vett részt. Akik ellátogattak a Biblia éve valamely eseményére, azok is csak ritkán említettek egynél több programtípust.
Az egyház tanítása szerint vallásosak 23 százaléka vett részt saját bevallása szerint legalább egy eseményen, míg a maguk módján vallásosak esetében 6 százalékos volt a részvételi arány. A két legnagyobb felekezet között ezen a téren sem tapasztalni szignifikáns eltérést, a katolikusok 6, a reformátusok 7 százaléka vett részt legalább egy eseményen.
Forrás: Forsense
::Nyomtatható változat::
|