Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 26
- Vesztfáliai béke
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Vesztfáliai béke
Magyar–német ökumenikus egyházvezetői találkozó
Először került sor a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyar Református Egyház és az uniált Vesztfáliai Evangélikus Egyház történetében közös egyházvezetői találkozóra június 15. és 19. között Vesztfáliában. Egyházunkat dr. Fabiny Tamás püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő és Cselovszkyné dr. Tarr Klára, az ökumenikus és külügyi osztály vezetője képviselte az elmúlt héten Észak-Németországban. Együtt utaztak a református egyházvezetői delegációval, amelynek tagjai dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke, dr. Huszár Pál, a zsinat nem lelkészi elnöke és Ódor Balázs ökumenikus referens voltak.
Mint a vörös és fehér csíkok a híres vesztfáliai sonkában, úgy illeszkednek össze a felekezetek az egyesült Vesztfáliai Evangélikus Egyházban, amely evangélikus és református gyülekezetekből áll. III. Frigyes Vilmos porosz uralkodó 1817-ben egyesítette politikai döntéssel a két egyházat, amelyek így istentiszteleti és úrvacsorai közösségbe kerültek egymással. A porosz unió egyik jellegzetessége mégis az volt, hogy mind az evangélikus, mind a református felekezet megtartotta hagyományait és teológiai sajátosságait. S ez ma is érezhető.
A négy teljes napot igénylő látogatás fő célja az volt, hogy ökumenikus és egyházvezetői szinten is belelássanak a partnerek egymás életébe: megismerjék egymás örömeit, gondjait, s egyúttal tematizálják a sajátosan magyar evangélikus–református viszonyt. Ahogy a fogadó egyház főtanácsosa, dr. Ulrich Möller fogalmazott: a látogatóknak bepillantást engedtek saját nappali szobájukba, takarítás és rendrakás előtt.
Már a szálláson látszott, hogy kiemelt helyet szántak a magyar delegációnak: a Haus Villigst egy a vesztfáliai egyház három központja közül, amely számos posztgraduális kurzust, továbbképzést, valamint külföldi hallgatók számára (is) elitképzést kínál és finanszíroz. A Ruhr folyó menti épületegyüttes gyönyörű parkban áll, léleképítő ereje kétségbevonhatatlan. Ennek bemutatása, valamint a vesztfáliai egyház aktuális helyzete volt az első nap témája. Késő estig folyt az eszmecsere az északnémet testvéregyház Kirche mit Zukunft (Egyház jövővel) című új stratégiájáról, amelyet tíz év óta hajtanak végre folyamatosan.
A szép környezet sem szépítheti azonban a helyzetet: a vesztfáliai egyház tagjainak száma folyamatosan csökken, sokan kilépnek, a meglévő templomok kiüresednek, a szó szoros értelmében. A magyar küldöttség megnézhette a Glück und Seligkeit (Boldogság és üdvösség) nevű templomot, amelyet étteremmé alakított át új tulajdonosa.
A szomorú demográfiai adatokat azonban gazdasági racionalitással és lelki megújulással szeretné javítani a vesztfáliai egyház: az új helyzetben új módszerekre van szükség. Ez is kiderült a látogatás további programjaiból. Bemutatkozott az egyház továbbképző intézete, amelynek vezetője, dr. Peter Böhlemann többek között a lelkészakadémiákat rendezi; környezetvédelmi referense, Klaus Breyer lelkész, aki csapatával már több mint húsz éve végzi munkáját az egyházban és a társadalomban; végül pedig bemutatkozott pedagógiai intézete, amelynek vezetője, Marco Sorg lelkész a mi szempontunkból irigylésre méltó szervezeti felkészültségről adhatott számot.
A négy napon végigvonult egy fontos teológiai téma: idén hetvenöt éves a Barmeni teológiai nyilatkozat, amelynek lapjain 1934-ben a német Hitvalló Egyház kijelentette, hogy a náci uralom ellenére berkeiben nem engedi az egyháztól idegen nemzetiszocialista eszmék térhódítását.
A magyar egyházvezetők és kísérőik közös vacsorán vettek részt a vesztfáliai egyház Európa albizottságának tagjaival, akik az ökumenikus, külügyi és missziói kapcsolatok területén tevékenykednek. Számos közös téma került napirendre, többek között Magyarország európai uniós szerepe, amelynek kapcsán Prőhle Gergely országos felügyelő határozott álláspontja keltett figyelmet: az egymással való közösséget nem érhetjük el csupán integrációval, ez utóbbinak is megvannak a maga korlátai. „Az integráció és az identitás kényes egyensúlyára mindig ügyelni kell” – mondta.
A látogatás utolsó előtti napján Alfred Buß püspök, a zsinat lelkészi elnöke fogadta a magyar ökumenikus delegációt, csütörtökön pedig kiértékelő beszélgetésre kaptak meghívást a magyar vendégek az országos egyház bielefeldi központjába. A számos hozzászóló egyikeként Fabiny Tamás püspök elmondta: lelki megújulásra, az egyház saját hangjára van szükség. Annak idején az egyház a barmeni nyilatkozat keretében lépett fel az uralkodó korszellem ellen. Ma ez nem nagyon érezhető. Határozott egyházképre van szükség, hiszen Barmen jegyében ma is elmondhatjuk: „Csak aki tudja, hol áll, az tud ellenállni.”
Cselovszkyné dr. Tarr Klára
::Nyomtatható változat::
|