Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A né­pes hall­ga­tó­ság előtt el­hang­zott elő­adá­sok és kor­re­fe­rá­tu­mok tár­gyát a ke­resz­té­nyek Krisz­tus­ban adott egy­sé­gé­nek a meg­élé­se ad­ta az élet kü­lön­bö­ző hely­ze­te­i­ben. Reuss pro­fesszor egye­bek mel­lett ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tott, hogy az egy­há­zak kö­zöt­ti hi­va­ta­los meg­egye­zé­sek, kon­szen­zu­sos do­ku­men­tu­mok je­len­tős ered­mé­nye­i­hez ké­pest az egy­há­zi éle­tet jel­lem­ző öku­me­ni­kus kap­cso­la­tok lé­nye­ge­sen sze­ré­nyeb­bek. Ez a tény mind­azon­ál­tal nem vál­toz­tat azon, sőt meg­erő­sí­ti, hogy az egy­ség­tö­rek­vést Krisz­tus mun­kál­ja s így az nem ál­la­pot, ha­nem a ja­vu­lás kö­ve­tel­mé­nye. Ez a ke­resz­tény össze­fo­gás­nak itt és most mo­ti­vá­ci­ó­ja, esz­ka­to­lo­gi­kus táv­la­tok­ban pe­dig biz­to­sí­té­ka.

Krá­nitz Mi­hály ró­mai ka­to­li­kus és Fa­za­kas Sán­dor re­for­má­tus teo­ló­gi­ai ta­nár kor­re­fe­rá­tu­má­ban egye­bek mel­lett ar­ról szólt, hogy az egy­há­zak együtt­mű­kö­dé­se mo­dell­ér­té­kű le­het a vi­lág szá­má­ra a pár­be­széd­re va­ló tö­rek­vés­ben, a bi­zony­ság­té­tel­re va­ló bá­tor­ság­ban, a test­vé­ri se­gít­ség­nyúj­tás­ban tá­ma­dá­sok kö­ze­pet­te, a meg­bé­ké­lés­ben, a vi­lág ki­hí­vá­sa­i­nak kö­zös or­vos­lá­sá­ban, a ha­mis te­kin­té­lyek, bál­vány­imá­dá­sok el­uta­sí­tá­sá­ban, a pró­fé­tai, kri­ti­kai hang meg­fo­gal­ma­zá­sá­ban. Kál­vin Já­nos 1537-ben elhangzott sza­va­i­ra is hi­vat­koz­va mind­ezt úgy fog­lal­hat­juk össze, hogy a fe­le­ke­ze­ten­ként el­mon­dott pré­di­ká­ci­ók vé­gén kez­dőd­nek iga­zán azok a fel­ada­tok, ame­lye­ket az egy­há­zak hi­te­le­sen és ha­té­ko­nyan együtt tud­nak be­töl­te­ni.

A má­sik té­ma­kör az öku­me­né szel­le­mé­nek és az öku­me­ni­kus együtt­mű­kö­dés­nek az ok­ta­tás­ban meg­je­le­nő sze­re­pe és le­he­tő­sé­ge­i­ volt. Nyil­ván­va­ló, hogy az ok­ta­tás­ban a kü­lön­bö­ző fe­le­ke­ze­tek­hez tar­to­zók és nem tar­to­zók együtt ta­nul­nak és együtt ta­ní­ta­nak. Kü­lön­bö­ző ará­nyok­ban ugyan, de így van ez az egy­há­zi is­ko­lák­ban is. Ezért na­gyon fon­tos öku­me­ni­kus fel­adat a tisz­tá­zás és tisz­tán­lá­tás val­lá­si, spi­ri­tu­á­lis kér­dé­sek­ben is a di­á­kok kö­zött. Illyés Gyu­la sza­va­i­ra is hi­vat­koz­va: „A szél ki­hí­vá­sá­ra a gyö­ke­rek vá­la­szol­nak.”

Az iden­ti­tás­tu­dat erő­sí­té­se, pár­hu­za­mo­san a má­sik iden­ti­tá­sá­nak tisz­te­let­ben tar­tá­sá­val – ezt hang­sú­lyoz­ta Kál­mán At­ti­la re­for­má­tus gim­ná­zi­u­mi igaz­ga­tó. A leg­fon­to­sabb öku­me­ni­kus fel­adat az is­ko­lák­ban te­hát az, hogy a „sem­le­ges­ség” igaz­ta­lan hang­sú­lyo­zá­sá­val szem­ben a kü­lön­bö­ző­ség el­fo­ga­dá­sát mun­kál­ja. Na­gyon lé­nye­ges, hogy ez mind az ok­ta­tás­ban, mind a ne­ve­lés­ben, mind pe­dig a ki­egé­szí­tő prog­ra­mok­ban meg­je­len­jék.

Ben­ke György nyugalmazott pro­fesszor, a Sárospataki Református Teo­lógiai Akadémia volt dékánja kor­­re­fe­rá­tu­má­ban be­mu­tat­ta, hogy az egyes fe­le­ke­ze­ti hit­tan­köny­vek mi­ként mu­tat­ják be a töb­bi fe­le­ke­ze­tet. El­is­me­rés­re mél­tó pél­dák mel­lett saj­ná­la­tos mó­don sok-sok olyat is a jelenlévők elé tárt, ame­lyek e té­ren új­ra­gon­do­lást, a tan­anyag kor­rek­ci­ó­ját te­szik szük­sé­ges­sé, el­ső­sor­ban a ró­mai ka­to­li­kus hit­ok­ta­tá­si tan­anyag­ban. A lel­kész­kép­ző fa­kul­tá­sok kép­vi­se­lői is el­is­mer­ték, hogy min­den jó igye­ke­zet és gya­kor­lat el­le­né­re a lel­kész­kép­zés­ben is van­nak még hi­á­nyos­sá­gok a jö­ven­dő lel­ki­pász­to­ra­i­nak fel­ké­szí­té­sé­ben e té­ren. Az anya­szent­egy­ház egye­te­mes él­mé­nye és tu­da­ta nem nél­kü­löz­he­tő az egész­sé­ges fe­le­ke­ze­ti szol­gá­lat­ban.

A har­ma­dik té­ma­kört a lel­ki­gon­do­zás­ban meg­je­le­nő öku­me­ni­kus szem­pont je­len­tet­te. Krá­nitz Mi­hály szá­mos pél­dá­val mutatta be, hogy a II. va­ti­ká­ni zsi­nat meg­hir­de­té­se óta – amely ép­pen öt­ven év­vel ez­előtt tör­tént – mi­lyen sok pá­pai el­iga­zí­tás biz­ta­tott az öku­me­ni­kus együtt­mű­kö­dés­re. Utalt ugyan­ak­kor azok­ra a saj­ná­la­tos do­ku­men­tu­mok­ra is, ame­lyek bár nem az öku­me­né­ről szól­nak, de ha­tá­suk­ban, mel­lék­ha­tá­suk­ban se­be­ket okoz­nak a nem ró­mai ka­to­li­kus ke­resz­té­nyek­nek.

Szu­hánsz­ky Gá­bor me­to­dis­ta lel­ki­pász­tor az öku­me­ni­kus lel­ki­gon­do­zás csa­lá­di as­pek­tu­sát, Lack­ner Pál protestáns tá­bo­ri püs­pök pe­dig a tár­sa­da­lom kü­lön­bö­ző in­téz­mé­nye­i­ben, kü­lö­nö­sen is a fegy­ve­res tes­tü­le­tek­ben va­ló meg­je­le­né­sét emel­te ki. Az ér­té­ke­i­ben el­bi­zony­ta­la­no­dott, sok­fé­le mó­don fél­re­ve­ze­tett vagy/és ma­gá­ra ha­gyott, 21. szá­za­di em­ber­nek nagy szük­sé­ge van ar­ra, hogy pél­dák­kal alá­tá­masz­tott mo­del­le­ket kap­jon az élet ki­hí­vá­sa­i­val va­ló si­ke­res har­cá­hoz. Az egy­há­zak­nak min­dent meg kell ten­ni­ük kü­lön-kü­lön és együtt is an­nak ér­de­ké­ben, hogy ezt a se­gít­sé­get meg­ad­ják hí­ve­ik­nek és a spi­ri­tu­a­li­tás iránt nyi­tott tár­sa­da­lom­nak.

A kon­fe­ren­ci­át Sze­bik Im­re nyu­gal­ma­zott evan­gé­li­kus püs­pök, a ME­ÖT el­nö­ke áhí­tat­tal nyi­tot­ta meg, Ka­lo­ta Jó­zsef ér­se­ki vi­ká­ri­us pe­dig imád­ság­gal és ál­dás­mon­dás­sal zár­ta be. Hisszük, hogy a re­for­má­ció hó­nap­já­ban ez a ta­lál­ko­zás is a lel­ki, szel­le­mi meg­úju­lá­sun­kat szol­gál­ta.

Bó­na Zol­tán, a ME­ÖT fő­tit­ká­ra

::Nyomtatható változat::