e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Annyi vész­jós­ló cik­ket ír­tam már az EvÉ­let­be! Fé­lek, hogy így lesz ez­után is, de el­ha­tá­roz­tam, hogy – tör­tén­jék bár­mi – ma egy jó pél­dá­ról szá­mo­lok be. Nem kel­lett el­du­gott fal­vak­ban ke­res­gél­nem, hi­szen az or­szág leg­na­gyobb la­kó­há­zá­ról van szó. Ta­lán már so­kan hal­lot­tak is ró­la.

Aki az óbu­dai evan­gé­li­kus temp­lom­tól el­in­dul a Fló­ri­án üz­let­köz­pont fe­lé, né­hány mé­ter után meg­lát­hat­ja a „fa­lu­ház­nak” ne­ve­zett, iszo­nya­tos mé­re­tű pa­nel­épü­le­tet. Az is biz­to­san em­lék­szik az épü­let­re, aki – ha nem is a temp­lom­ba me­net – járt már az Ár­pád hí­don. Mi­kor Pest­ről ha­la­dunk Bu­da fe­lé, a híd kö­ze­pé­től kezd­ve egy épü­let el­ta­kar­ja a Hár­mas­ha­tár-he­gyet. Ez a fa­lu­ház! 315 mé­ter hosszú és 10 eme­let ma­gas. 15 lép­cső­há­zá­ban 886 la­kás van, a becs­lé­sek sze­rint há­rom­ez­ren lak­nak ben­ne. Annyi­an, mint egy na­gyobb fa­lu­ban, ezért ne­ve­zik fa­lu­ház­nak. Ma­gyar­or­szá­gon kö­rül­be­lül két­mil­lió em­ber él pa­nel­la­kás­ban, ezért so­kak szá­má­ra fon­tos le­het, ami Óbu­da kö­ze­pén, a Sző­lő ut­ca 72-ben tör­té­nik.

Po­zi­tív pél­dá­ról írok ugyan, ám ez nem je­len­ti azt, hogy az előz­mé­nye­ket is di­csé­rem. Ah­hoz, hogy lét­re­jöj­jön Ma­gyar­or­szág 788 ezer pa­nel­la­ká­sa, sok­fe­lé nagy pusz­tí­tást kel­lett vég­hez­vin­ni. A ré­gi Óbu­da is szin­te sem­mi­vé lett, mi­előtt 1970-ben a fa­lu­há­zat fel­épí­tet­ték. A ha­jó­gyá­ri és tex­til­gyá­ri mun­ká­sok egy ré­sze így is örült a vi­lá­gos, öt­ven négy­zet­mé­te­res la­ká­sok­nak. Az 1985-ig tar­tó óbu­dai la­kó­te­lep-épí­té­sek­nek kö­szön­he­tő­en ma Bu­da­pest III. ke­rü­le­té­ben a la­kók két­har­ma­da pa­nel­ban él. De most nem a vá­ros­rész át­ala­ku­lá­sát aka­rom ele­mez­ni.

Ma az épü­let­nek már csak a Fló­ri­án fe­lő­li száz mé­te­re olyan csú­nya szür­ke, mint ré­gen, a temp­lom fe­lé eső, több mint két­száz mé­ter hosszú és hu­szon­öt mé­ter ma­gas hom­lok­zat a zöld és a kék kü­lön­bö­ző ár­nya­la­ta­i­ban ját­szik. A hely­zet nap­ról nap­ra ja­vul, hi­szen a ter­vek sze­rint év vé­gé­re a fa­lu­ház-min­ta­pro­jekt be­fe­je­ző­dik. És per­sze több­ről van szó, mint a szí­nek já­té­ká­ról.

Az épü­let ener­ge­ti­kai szem­pont­ból a pa­nel­há­zak­ra min­den­hol jel­lem­ző ál­la­pot­ban volt. Az ener­gia ára 70-ben még nem so­kat szá­mí­tott, fű­töt­tek ren­de­sen, a la­kók – ha me­le­gük volt – té­len is nyit­va tar­tot­ták az ab­la­ko­kat. A szi­ge­te­lés­re sem sok gon­dot for­dí­tot­tak. Az azért nem volt szok­vá­nyos, hogy a Bu­da­pes­ti Mű­sza­ki Egye­tem kí­sér­le­té­nek ke­re­té­ben ti­zen­öt lép­cső­ház­ban ti­zen­egy­fé­le fű­té­si rend­szert ala­kí­tot­tak ki, hogy ki tud­ják vá­lasz­ta­ni a leg­meg­fe­le­lőb­bet.

Az alap­ve­tő vál­to­zá­sok 2003-ban a tel­jes fű­tés­kor­sze­rű­sí­tés­sel kez­dőd­tek, mi­kor a la­ká­so­kat hi­deg- és me­leg­víz-mé­rő­vel is fel­sze­rel­ték, hogy így biz­to­sít­sák a fo­gyasz­tás­nak meg­fe­le­lő el­szá­mo­lást. Az­után Óbu­da–Bé­kás­me­gyer ön­kor­mány­za­ta 2005-ben csat­la­ko­zott az Eu­ró­pai Unió Stac­ca­to pro­jekt­jé­hez, mely­nek lé­nye­ge egy ener­gia­ta­ka­ré­kos­sá­gi min­ta­pro­jekt meg­va­ló­sí­tá­sa. A té­nyek ugyan­is azt mu­tat­ják, hogy ma Eu­ró­pá­ban az üveg­ház­ha­tá­sú gá­zok ki­bo­csá­tá­sá­ban – és így a glo­bá­lis fel­me­le­ge­dés­ben – óri­á­si ré­sze van az épü­le­tek ener­gia­fel­hasz­ná­lá­sá­nak. Ha rossz a fa­lak hő­szi­ge­te­lé­se, nem zár­nak jól a nyí­lás­zá­rók, ak­kor ren­ge­teg szén-di­o­xi­dot en­ge­dünk a lég­kör­be – tel­je­sen fö­lös­le­ge­sen. Már­pe­dig az újon­nan csat­la­ko­zott or­szá­gok­ban bő­ven van­nak ener­gia­pa­zar­ló pa­nel­ren­ge­te­gek.

A mos­ta­ni pro­jekt­ben Óbu­da mel­lett Amsz­ter­dam és Szó­fia egy-egy ön­kor­mány­za­ta vesz részt. Amsz­ter­dam­ban – mert bár­mi­lyen fur­csa, ott is van­nak pa­ne­lek – sok kül­vá­ro­si pa­nel­há­zat be kel­lett von­ni a prog­ram­ba, Óbu­dá­nak a nyolc­száz fö­löt­ti la­kás­szám pro­du­ká­lá­sá­hoz egyet­len ház­ra volt szük­sé­ge.

A fa­lu­ház kor­sze­rű­sí­té­se há­rom rész­ből áll. 2180 ab­lak­ból 1800-at ki­cse­rél­nek jól szi­ge­te­lő mű­anyag ab­la­kok­ra. Azért csak ennyit, mert szo­ci­a­lis­ta la­kó­te­le­pet épí­te­ni egy­sze­rűbb, mint de­mok­ra­ti­kus fel­újí­tást szer­vez­ni. Aki már ko­ráb­ban ki­cse­rél­te az ab­la­kát, vagy most sem akar­ja, azt nem kö­te­lez­he­tik. Az egész ház tíz cen­ti­mé­ter vas­tag szi­ge­te­lést kap, a te­te­jé­re pe­dig ezer­öt­száz négy­zet­mé­ter nap­kol­lek­tort sze­rel­nek fel, amely már­ci­us­tól ok­tó­ber kö­ze­pé­ig a me­leg­víz-el­lá­tást biz­to­sít­ja.

A több mint 1,1 mil­li­ár­dos költ­sé­gen az ál­lam, az ön­kor­mány­zat, az Eu­ró­pai Unió és a la­kók osz­toz­nak. Az utób­bi­ak az össz­költ­ség hu­szon­hét szá­za­lé­kát fi­ze­tik, de úgy, hogy az át­la­go­san há­rom­ezer fo­rin­tos hi­tel­tör­lesz­tés fi­ze­té­sét csak ak­kor kell meg­kez­de­ni­ük, mi­kor a fű­tés­szám­lán en­nél már jó­val na­gyobb a meg­ta­ka­rí­tás. A fel­újí­tást a la­kók több mint nyolc­van szá­za­lé­ka tá­mo­gat­ta, ez fel­té­te­le volt an­nak, hogy el­kez­dőd­hes­sen a mun­ka.

Ha hosszú táv­ra te­kin­tünk elő­re, azt mond­hat­juk, hogy a fel­újí­tá­son min­den­ki nyer. Az Ener­gia­klub ak­tí­van részt vesz az ak­ció nép­sze­rű­sí­té­sé­ben. A ci­vil szer­ve­zet hang­sú­lyoz­za: nem az a kér­dés, hogy szén­erő­mű­vet vagy atom­erő­mű­vet épít­sünk-e. Egyik­re sincs szük­ség, és ha jó az or­szág ener­gia­po­li­ti­ká­ja, ak­kor föld­gáz­ból is jó­val ke­ve­seb­bet kell vá­sá­rol­nunk. Tisz­tán gaz­da­sá­gi szem­pont­ból is sok­kal jobb üz­let az ener­gia­ta­ka­ré­kos­ság és az ener­gia­ha­té­kony­ság ja­ví­tá­sa. A kör­nye­ze­ti szem­pon­tok­ról nem is be­szél­ve! Há­rom­ezer fa­lu­ház­la­kó most a kül­ső se­gít­ség­nek kö­szön­he­tő­en ki­ve­he­ti a ré­szét az ég­haj­lat­vál­to­zás las­sí­tá­sá­ból. Re­mél­jük, hogy más­hol is lesz foly­ta­tás.

Ga­dó György Pál

::Nyomtatható változat::