Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Sok szem­pont­ból kü­lön­le­ges temp­lom a sió­fo­ki – 1985-ben, még a párt­ál­la­mi idők­ben ma­ga a he­lyi ta­nács­el­nök kí­nál­ta fel az evan­gé­li­ku­sok­nak a vá­ro­si ta­nács egyik tel­két, ame­lyen Jó­zsa Már­ton nyug­dí­jas, he­lyet­te­sí­tő lel­kész ve­ze­té­sé­vel, Ma­ko­vecz Im­re ter­vei alap­ján, a finn­or­szá­gi Ou­lu lu­the­rá­nu­sa­i­nak nyolc­ka­mi­onnyi fa­ado­má­nyá­ból épült az 1990. jú­ni­us 30-án fel­szen­telt lel­ki haj­lék.

Kü­lön­le­ges ez a temp­lom azért is, mert Jó­zsa Már­ton ere­de­ti­leg csak egy ti­zen­egy hó­na­pos he­lyet­te­sí­tő idő­sza­kot vál­lalt el, amíg ke­reszt­fia – az ak­kor még se­géd­lel­kész Fa­bi­ny Ta­más – ösz­tön­díj­jal az Egye­sült Ál­la­mok­ban ta­nult. Köz­ben ér­ke­zett a vá­ro­si ta­nács fel­aján­lá­sa, így a gyü­le­ke­zet­épí­tés temp­lom­épí­tés­sé bő­vült, a he­lyet­te­sí­tés kö­zel egy év­re ter­ve­zett idő­sza­ka meg­nyúlt, mi­vel az ösz­tön­díj le­tel­té­vel Fa­bi­ny Ta­más kő­bá­nyai lel­kész lett – Jó­zsa Már­ton pe­dig a gyü­le­ke­zet­tel to­vább épí­tet­te az Úr haj­lé­kát.

Kü­lön­le­ges ez a temp­lom azért is, mert Ma­ko­vecz Im­re előt­te még so­sem ter­ve­zett temp­lom­épü­le­tet. És azért is, mert a hoz­zá va­ló nyolc­ka­mi­onnyi fa­anya­got – amely a Szov­jet­uni­ón, Len­gyel­or­szá­gon és Cseh­szlo­vá­ki­án ke­resz­tül, sok­szor hó­val, jég­gel bo­rí­tott uta­kon ér­ke­zett – a fin­nek in­gyen, ado­mány­ként küld­ték.

A kü­lön­le­ges temp­lom el­ké­szül­te­kor, 1990-ben kü­lön­le­ges köny­vet ve­het­tek ke­zük­be a sió­fo­ki hí­vek: Fa­bi­ny Ta­más a ke­reszt­ap­já­val a reg­ge­li­ző­asz­tal­nál foly­ta­tott be­szél­ge­té­se­it mag­nó­ra rög­zí­tet­te, majd az így ki­ala­kult élet­raj­zot egy­be­szer­kesz­tet­te a temp­lom­épí­tés­ről szü­le­tett lel­ké­szi fel­jegy­zé­sek­kel. A ki­ad­vány – Ma­ko­vecz Im­re elő­sza­vá­val – …hogy né­ki szent há­zat építs…” – Jó­zsa Már­ton és a sió­fo­ki temp­lom cím­mel je­lent meg ma­gán­ki­adás­ban.

A kö­tet má­so­dik, bő­ví­tett ki­adá­sá­nak meg­je­len­te­té­sét a Lu­ther Ki­adó a temp­lom fel­szen­te­lé­sé­nek hu­sza­dik év­for­du­ló­já­ra idő­zí­tet­te.

Mi­re az ol­va­só a temp­lom­épí­tés öt – oly­kor az Ál­la­mi Egy­ház­ügyi Hi­va­tal­lal és egyéb ha­tó­sá­gok­kal ví­vott küz­del­mek­kel tar­kí­tott – évé­nek a vé­gé­re ér, ki­raj­zo­ló­dik előt­te az Is­ten ügyé­ért a leg­ne­he­zebb idő­sza­kok­ban is bát­ran ki­ál­ló, az öt­ve­nes évek éb­re­dé­si moz­gal­ma­i­hoz tar­to­zó lel­ki­pász­tor élet­tör­té­ne­te is. (A pár­hu­za­mo­san fu­tó szá­lak el­kü­lö­ní­té­sét el­té­rő be­tű­változat se­gí­ti.) Az él­ve­ze­tes stí­lus­ban meg­írt kö­tet emel­lett re­mek tör­té­nel­mi és egy­ház­tör­té­ne­ti be­te­kin­tést is nyújt – az er­dé­lyi szü­le­té­sű, a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág több pont­ján is szol­gált lel­kész élet­pá­lyá­ján át – az 1917-től (Jó­zsa Már­ton szü­le­té­si éve) 1990-ig ter­je­dő idő­szak­ba.

Bo­da Zsuzsa

::Nyomtatható változat::