Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 27
- Jubilál az Izsóp
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Jubilál az Izsóp
Színpadot ácsoltak június 27-én, vasárnap délután a pilisi templomkertben. Hangfalak és erősítők, mikrofonok és kottatartók kerültek a helyükre, a nézőtérre székeket hoztak az ifisek. Közben mindenki az eget kémlelte, mert a meteorológusok szerint nyolcvan százalék volt az esélye annak, hogy esni fog. De eljött a hat óra, és nem esett, sőt néha már a nap is előbukkant. A koncertet a Szélrózsa Band nyitotta meg, Huszák Zsolt vezetésével. A két énekkar a július 14–18. között Szarvason rendezendő Szélrózsa találkozó záró istentiszteletén is együtt fog majd szolgálni.
Az Izsóp énekkar tíz évvel ezelőtt adta ki első CD-felvételét. Sokan hallgatták, hallgatják azóta is szívesen ezeket az énekeket, és talán sokan őriznek az emlékeik között egy-egy Izsóp-koncertet. Tíz év hosszú idő, ezalatt felnőtt egy újabb generáció az énekkarban, az akkori fiatalok pedig családot alapítottak.
Ezen a napon együtt énekelt több nemzedék. Szívből jött az ének, mert mindenki újra érezni akarta azt, amit régen átélt egy-egy ilyen koncert alkalmával. Közel ötszáz hallgató tapsolt lelkesen az énekkarnak. Megteltek a székek, sokan a fűben telepedtek le. Azok pedig, akik majd tíz év múlva lesznek tagok, most még vidáman fogócskáztak, kergetőztek a színpad körül. A koncert során az énekkar vezetője, Jansik Ildikó egyenként sorolta fel azoknak a nevét, akik énekeltek a kórusban. Mindenki hazavihetett egy oklevelet, hogy emlékezzen erre a napra.
Az elmúlt tíz-egynéhány évben többünk személyes életét és gyülekezetünk életét is alapjaiban határozta meg az Izsóp ének- és zenekar. Ezért egy ilyen különleges alkalomra, mint az Izsóp jubileumi koncertje, az igehirdetés is a hitünkben és a szívünkben legmélyebben gyökerező gondolatról szólt: nincs más alapja az életünknek, csak Jézus Krisztus. Pál apostol a Korinthusiakhoz írt első levelében ezt így fogalmazza meg: „Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus.” (3,11)
Az életünk megannyi területe tanúskodik erről az alapról, hiszen minden kudarcunk, minden problémánk ide, ehhez a felismeréshez vezet vissza. Ha visszagondolunk arra, hogy mit, mikor, hogyan és hol rontottunk el, fájó szívvel látjuk, hogy ha Isten tanításához és útmutatásához ragaszkodtunk volna, kevesebb baj történt volna velünk. Ezért mindig jó érzés visszatérni ehhez az alaphoz. Visszaemlékezni azokra a pillanatokra, amikor éreztük, hogy Isten tartja kezében az életünket, és végre biztonságban, békességben lehettünk.
Ez a koncert ilyen hálaadó pillanat volt, alkalom arra, hogy mindenkivel megosszuk az emlékeinket a tíz évvel ezelőtti első CD-ről. Pilisen akkoriban nagyon különleges alkalomnak számított egy lemezfelvétel. Utána jött a koncertek, a fellépések sokasága, meghívások, a többi CD – valódi sikertörténetet éltünk meg.
De ez a jubileum is bizonysága annak, hogy az Izsóp sikere sokkal mélyebben gyökerezik: az emberi éneklés spirituális örömében. Az Isten szeretetébe való belefeledkezést, a lelkünk magasba emelkedését és az életünk alapjához való visszatérést jelenti.
Persze bárki fogalmazhat meg kritikát arról, hogy azért ez nem mindig ilyen rózsaszín – és tényleg nem az. Az Izsópot is sodorja magával emberi életünk és sorsunk változása – tagok jönnek-mennek, maradnak vagy elköltöznek, van felszálló vagy éppen leszálló ág. De személyes életünkben és az Izsóp sorsában is döntő az, hogy rátalálunk-e az életünket formáló, bűnbocsánatot adó, szeretetével körbeölelő alapra. Rátalálunk-e a meglévő, bennünk, a mindenben és mindenhol jelen lévő Jézus Krisztusra.
Imádságunk így szólt ezen a napon: „Urunk, hálaadással álltunk meg előtted, hiszen hosszú évek során megtapasztaltuk szeretetedet, kegyelmedet és vezetésedet. Hálát adunk neked az Izsóp elmúlt tíz évéért, minden tagjáért, az ének és a zene evangéliumközvetítő szolgálatáért. Kérünk téged, hogy ahogyan a múltban velünk voltál, úgy a jelenben és a jövőben is hadd számítsunk rád. Te légy mindannyiunkkal személyes, családi, gyülekezeti és egyházi életünkben. Te segíts nekünk helytállni a mindennapok kihívásai között, te vigyázd testi és lelki épségünket, hogy énekkel, zenével, szóval, munkával és a pihenés áldásával is szolgálni tudjunk téged és embertársainkat. Bocsásd meg hibáinkat és bűneinket az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.”
Pángyánszky Ágnes
::Nyomtatható változat::
|