A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Ha­son­ló az ülés­te­rem ah­hoz a sző­lős­kerthez, mely­ben együtt, vi­dá­man se­rény­ked­nek a sző­lős­gaz­da ven­dég­mun­ká­sai. Le­gye­nek bár ma­gas vagy ala­csony be­osz­tá­sú­ak; vi­sel­je­nek akár egy­sze­rű, zöld egyen­sá­lat vagy ele­gáns se­lyem nyak­ken­dőt, rö­vid­nad­rá­got vagy szmo­kin­got: a szü­net­ben vé­gül mind­annyi­an egy­azon pult­nál és egyen­lő mér­ték­ben ré­sze­sül­nek a ká­vé­bab el­mét fris­sí­tő fő­ze­té­nek aro­má­já­ból.

Egy más­fél ezer részt­ve­vőt meg­moz­ga­tó vi­lág­ese­mény nem nél­kü­löz­het olyan alap­ve­tő „vég­re­haj­tó egy­sé­ge­ket”, ame­lyek­nek sze­re­pe leg­in­kább a han­gya­boly­ban a ki­rály­nő kö­rül sür­gö­lő­dő ka­to­ná­ké­hoz ha­son­lít­ha­tó. Nem hi­á­ba, Is­ten vég­te­le­nül szí­nes kert­jé­ben min­den­ki­nek meg­van a ma­ga fel­ada­ta. Ki­nek az, hogy az elő­adó­te­rem egyik vé­gé­ből a má­sik­ba lós­son-fus­son a leg­fris­sebb, a ple­ná­ris ülés ak­tu­á­lis té­má­já­ul szol­gá­ló do­ku­men­tu­mok­kal, ki­nek pe­dig hogy név­re szó­ló asz­ta­lá­nál eze­ket át­ve­gye, s fe­let­tébb el­mé­lyed­ve mor­fon­dí­roz­zon raj­tuk. Utób­bit szo­kás de­le­gált­nak, előb­bit pe­dig „ön­kén­tes­nek”, pon­to­sab­ban stew­ard­nak (ejtsd: sztyu­árd) ne­vez­ni.

Bár egyik sem egy­sze­rű fel­adat, Mark S. Han­son le­kö­szö­nő LVSZ-el­nök stew­ard­de­fi­ní­ci­ó­ja elég egy­értel­mű ideo­ló­gi­ai fö­lénnyel ru­ház­za fel ön­kén­tes test­vé­re­in­ket. Sze­rin­te ugyan­is nem ki­sebb fe­le­lős­ség ju­tott a stew­ar­dok­nak osz­tály­ré­szül, mint a Szent­lé­lek ne­mes fu­val­la­tát meg­tes­te­sí­te­ni, még ha e vi­lá­gi kör­nye­zet­ben is.

Egy stew­ard ugyan­is ak­kor jó stew­ard, ha ő ma­ga lát­ha­tat­lan, ke­ze mun­ká­ja vi­szont an­nál in­kább nyil­ván­va­ló; ha lé­gi­es moz­du­la­tok­kal szö­kell sor­ról sor­ra nap­ra­kész in­for­má­ci­ók­kal, ve­szi ész­re egy pil­lan­tás­ból a ki­mon­dat­lan ké­ré­se­ket, tart te­rep­szem­lét fá­rad­ha­tat­la­nul el­ve­szett de­le­gál­tak te­kin­te­tét für­kész­ve, cse­rél ele­met a tol­mács­gép­ben, szám­lál sza­-va­za­tot, mo­so­lyog, nem tré­csel, kon­cent­rál, s mond ne­met il­le­del­me­sen a fel­adat­kö­rét meg­ha­la­dó óha­jok­ra. Min- d­ezek mel­lett pe­dig vég­te­le­nül ere­de­ti is, hi­szen di­va­tot te­remt az amúgy tel­je­sen jel­leg­te­len uni­for­mis sál vi­se­le­té­ből.

S hogy mi­ért ilyen ak­tív? Ki tud­ja, a kö­vet­ke­ző vagy az az utá­ni nagy­gyű­lé­sen nem ő fog­ja-e zöld vagy pi­ros lap­pal ju­tal­maz­ni de­le­gált­tár­sai in­dít­vá­nya­it?

Hor­váth-He­gyi Dé­nes

::Nyomtatható változat::