Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

A ma­gyar szel­lem ezer­mes­te­re­ként szá­mon tar­tott Kós Ká­roly (1883–1977) ter­vez­te, száz­éves ze­be­gé­nyi temp­lom új­ra­szen­te­lé­si ün­nep­sé­gét tar­tot­ták múlt va­sár­nap a Du­na­ka­nyar te­le­pü­lé­sén.

A Ha­vas Bol­dog­asszony-temp­lom plé­bá­no­sa, Ka­pás Lász­ló a Ma­gyar Táv­ira­ti Iro­dá­nak el­mond­ta, hogy a sze­cesszi­ós stí­lus je­gye­it hor­do­zó, az er­dé­lyi épí­té­sze­tet idé­ző, tor­nyos épü­let a fi­a­tal Kós Ká­roly ter­vei alap­ján, köz­ada­ko­zás­ból ké­szült el 1906 és 1910 kö­zött.

Az ezt meg­elő­ző év­ti­ze­dek­ben a Pest–Vác vas­út­vo­nal jó­vol­tá­ból az ap­ró Ze­be­gény a fő­vá­ro­si ér­tel­mi­ség ked­velt üdü­lő­he­lyé­vé vált. Meg­ala­kult a Ze­be­gé­nyi Nya­ra­ló Tár­sa­ság. En­nek kap­csán ven­dég­ként ve­tő­dött a fa­lu­ba – hu­szon­hat éves ko­rá­ban – az er­dé­lyi szár­ma­zá­sú, épí­tész­ként, gra­fi­kus­ként, nép­rajz­tu­dós­ként, író­ként egyaránt ma­ra­dan­dót al­ko­tó Kós Ká­roly is. (Ne­vé­hez fű­ző­dik egye­bek mel­lett a bu­da­pes­ti ál­lat­kert be­já­ra­tá­nak ter­ve­zé­se is.) Éle­te so­rán jó né­hány temp­lo­mot is ter­ve­zett, de re­for­má­tus lé­vén a ze­be­gé­nyi az egyet­len ka­to­li­kus temp­lom kö­zü­lük – tet­te hoz­zá a plé­bá­nos.

A temp­lom tör­té­ne­té­hez tar­to­zik, hogy an­nak ide­jén az épít­ke­zés vé­gé­re ki­ürült a kassza, ezért a fa­lak kül­ső dí­szí­té­sé­re az elő­dök­nek már nem fu­tot­ta. Az ere­de­ti Kós-ter­vek vi­szont meg­ma­rad­tak, ezek alap­ján pó­tol­ták a hi­ányt száz év múl­tá­val – mond­ta Ka­pás Lász­ló. Az idő ugyan­is ki­kezd­te az épü­le­tet, ezért né­hány éve a po­li­hisz­tor épí­tész tisz­te­lői élet­re hív­ták a Kós Ká­roly Temp­lom Köz­hasz­nú Ala­pít­ványt.

Az ide össze­gyűlt ön­kén­tes fel­aján­lá­sok ré­vén kezd­het­tek hoz­zá a fel­újí­tás­hoz. Mos­tan­ra meg­erő­sí­tet­ték a fa­lak szi­ge­te­lé­sét, meg­újult a te­tő, az üveg­ab­la­kok, és a sgraf­fi­to tech­ni­ká­val ké­szült ere­de­ti Kós-dí­szek is a he­lyük­re ke­rül­tek. Így már a ke­reszt, a sti­li­zált ga­lam­bok és a Szűz Má­ria-fel­irat lát­ha­tó, aho­gyan Kós Ká­roly el­kép­zel­te.

MTI

::Nyomtatható változat::