Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 32
- Zólyom vára
Kultúrkörök
Erős várak
Hozzászólás a cikkhez
Zólyom vára
Zólyom a csinos felvidéki városkák közé tartozik. Megannyi társától eltérően azonban középkori eredetű épületekben igen szegény, épített öröksége leginkább a 19. század végére tehető. Kivételnek igazán csak a gótikus Szent Erzsébet-templom, régi várának romjai és a város központjában található pazar várkastély tekinthetők.
Az erődítést 1370–1380 körül az Anjou-házi Nagy Lajos király alkalmi székhelyeként emelték. Ebből az időszakból származik a vár két alsó szintje. 1440 és 1462 között a magyarországi politikában is jelentős befolyással bíró hadvezér, a huszita Jan ´i¸ka egyik székhelyévé vált. 1490 után Hunyadi Mátyás özvegyének, Beatrixnek volt a tulajdona. Az épület stratégiai szerepét tovább növelte, hogy 1500 tájékán a Thurzó família négy bástyát és bejárati kaput építtetett. Hogy a környező gazdag bányavárosok védelmét elláthassa, a török időkben a végvár funkcióval felruházott épületet lőrésekkel és emeleti saroktornyokkal toldották meg.
A mai látogatók számára legnagyobb látványosságot jelentő boltíves attikát és sgraffitós vakolatot ekkori emeletráépítésekor kapta. Ezzel alakult ki jellegzetes, reneszánsz stílusú összképe. 1590 körül még egy nagyméretű bástyát építettek hozzá.
A későbbi századokban folyamatosan pusztuló épület átfogó műemlékvédelmi felújítására 1956 és 1970 között került sor, de megfelelő állapotának fenntartása folyamatos feladat, így e sorok írójának ottjártakor is zajlottak különféle állagmegóvási munkálatok.
Maga a várépület, a belső udvarok ingyenesen megtekinthetőek, fizetni mindössze az egyes kiállítótermekbe történő belépésért kell. Ezekben régészeti kiállítás, illetve a Szlovák Nemzeti Képtár gyűjteménye várja a látogatókat. A zólyomi vár híres szülöttjére, Balassi Bálint költőre – részben – magyar nyelvű emléktábla hívja fel a figyelmet.
– rezsabek –
::Nyomtatható változat::
|