Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 32
- Átúszni a Balatont
Kultúrkörök
Hozzászólás a cikkhez
Átúszni a Balatont
Idén (a tervek szerint augusztus 28-án – a szerk.) huszonkilencedszer rendezik meg a Balaton-átúszó bajnokságot.
Én az elsőre emlékezem, az első úszóra, aki – bár nem bajnokság indulójaként – átszelte a magyar tengert.
Élő regényhős volt, a romantikus tizenkilencedik század fia Szekrényessy Kálmán. Dzsidás kapitány, a porosz–francia, majd az orosz–török háború hőse. 1875–76-ban békefenntartó katona Dániában. Itt értesül róla, hogy az angol Webb kapitány átúszta a La Manche csatornát. Nosza, edzeni kezd ő is, a dán szigetek között úszkál, majd az Északi-tenger vizében megkerüli a Helgoland szigeteket. Aztán a véres balkáni ütközetek szüneteiben színjátékokat ír, masinájával fényképezi a néprajzi érdekességeket. 1876-ban felüdülésként kisétál a tengerpartra, és átúszik a Boszporuszon. Oda-vissza. Bár a törökök sem egykönnyen ejtik ki a nevét, harsogva éljenzik.
Még ebben az évben útra kel, és átszeli a Szuezi-csatornát. Hazafelé jövet útba ejti Gibraltárt, és ha már ott jár, átússza a tengerszorost.
Mindez csak bemelegítés. 1879 augusztusában – fogadásból – a Bodeni-tó bajorországi partján beleveti magát a tizenhét fokos vízbe. Hét és fél óra alatt éri el a svájci partot, anélkül, hogy folyadékot, táplálékot venne magához. Az európai sajtó lelkendezve ünnepli.
- nyarán a Balaton következik. Az esemény hírére több ezren utaznak Siófokra és Balatonfüredre, mindenekelőtt hölgyek, kisasszonyok, asszonyok. Mindnyájan látni akarják a harmincnégy éves, kazlas bajuszú, apollói termetű férfiút, az aranyzsinóros mentéjű magyar tisztet, csatamezők hősét, báltermek híres táncosát, tengerek, tavak meghódítóját. Az összesereglett újságíróknak ezt mondja: „Hazafias kötelességemnek tartom e távúszás által a Balatont ösmertebbé tenni!”
A tizennégy kilométeres távot hat óra negyven perc alatt teljesíti. Siófokon kétezren integettek utána, Balatonfüreden háromezren várják.
Úgy száll ki a vízből, mintha csak megmártózott volna. A parton ragyogó szépség lép hozzá, virágcsokorral köszönti a hőst. Szekrényessy ránéz a lányra, még nem tudja, hogy ő Rapravetta Margit. Az olasz király unokahúga. Nem is ezért kéri meg a kezét, hanem azért, mert első látásra egymásba szerettek.
A nászutat Itáliában töltik. Szekrényessy Kálmán kihasználja az alkalmat: Pegli és Genova között átszeli a Genovai-öblöt. A magyar tengert még háromszor ússza át – utoljára negyvenkilenc éves korában.
De a szárazföldön is bajnok. Negyvennégy atlétikai versenyen indul – futásban, magasugrásban, diszkoszvetésben –, ugyanennyi győzelmet arat. Mindeközben a levegőt is meghódítja. 1877-ben a maga szerkesztette repülőgéppel teszi az első próbát, még sikertelenül. Ám új gépével 1895-ben már öt percet repül. Az első magyar léghajózót is a személyében tiszteljük.
És egyáltalán nem mellesleg, ő indítja útnak az első magyar sportlapot. Ír tucatnyi regényt, beszélyt – azaz elbeszélést –, útirajzot, még dráma is fűződik a nevéhez.
Ki ismeri, ki emlegeti ma őt, aki végigharcolta az európai csatatereket, tengerekben ficánkolt, úszott, futott, ugrott, repült, és győzött mindenütt?
Pedig be jót tenne az önbizalmunknak, a megfogyadozott hitünknek, ha a példájával vigasztalnánk és biztatnánk magunkat!
Kósa Csaba Forrás: Keresztény Élet, 2010. július 18., 6. oldal
::Nyomtatható változat::
|