evél&levél

Hozzászólás a cikkhez

Gyer­me­ke­ink, uno­ká­ink el­in­dul­tak az új tan­év­ben. Gon­do­la­ta­ink, imád­sá­gunk kí­sé­ri őket.

A te­le­ví­zió jó­vol­tá­ból au­gusz­tus 31-én dél­előtt sok né­ző­vel együtt öröm­mel él­het­tük át az evan­gé­li­kus tan­év­nyi­tó is­ten­tisz­te­le­tet a szom­bat­he­lyi evan­gé­li­kus temp­lom­ból. Az ese­mény mel­lett nem me­he­tünk el szó nél­kül, ezért ez az ol­va­sói le­vél.

Szom­bat­hely a szü­lő­vá­ro­som, kö­zel áll a szí­vem­hez. Is­mer­jük jól a gyü­le­ke­zet éle­tét is. Nyug­dí­jas ko­runk óta sok­szor, sok­fé­le szol­gá­la­tot vé­gez­tünk ott fér­jem­mel. Az is­ten­tisz­te­le­tek már Fe­hér Ká­roly lel­kész szol­gá­la­ta alatt is lá­to­ga­tot­tak vol­tak, új lel­ké­szük, Gre­ger­sen-La­bos­sa György is fá­rad­ha­tat­la­nul dol­go­zik, nem fél az újí­tá­sok­tól sem.

De tér­jünk vissza a tan­év­kez­dő is­ten­tisz­te­let­hez. Négy esz­ten­dő­vel ez­előtt Szom­bat­he­lyen egy ne­héz­sé­gek­kel küz­dő is­ko­lát akar­tak be­zár­ni. A gyü­le­ke­zet bát­ran je­lent­ke­zett az is­ko­la át­vé­te­lé­re, egy me­rő­ben új kez­det el­in­dí­tá­sá­ra. Nem kis fel­ada­tot vál­lalt, ami­kor sok­szor rossz­in­du­lat, anya­gi ne­héz­sé­gek kí­sé­rik az egy­ház ilyen jel­le­gű szol­gá­la­tát. Ezt a hát­te­ret lát­ni kell, hogy ér­té­kel­jük a szom­bat­he­lyi gyü­le­ke­zet erő­fe­szí­té­sét.

Igaz a lel­kész ige­hir­de­tés­ben el­hang­zott meg­ál­la­pí­tá­sa, hogy egy­há­zunk­nak ak­kor lesz jö­vő­je, ha ala­po­zó mun­ká­ját ko­mo­lyan ve­szi. Ma­gam az al­föl­di pi­li­si gyü­le­ke­zet­ben szol­gál­tam év­ti­ze­de­kig, mun­kám fő ré­sze a gyer­mek- és if­jú­sá­gi mun­ka volt, több hit­tan­könyv írá­sá­ban is részt ve­het­tem. Hit­tan­be­íra­tás előtt (ak­kor sza­bály­ta­la­nul) be­jár­tuk a fa­lut, hogy biz­tas­suk a szü­lő­ket a be­íra­tás­ra.

Au­gusz­tus 31-én szí­vet me­len­ge­tő, jól fel­épí­tett, szép­sé­ges is­ten­tisz­te­let­ben volt ré­szünk. Az ige­hir­de­tés erő­vel ha­tott, nem tit­kol­ta a ne­héz­sé­ge­ket, de bá­to­rí­tó­an be­szélt a jö­vő­ről, ar­ról, hogy az ala­po­zás mun­ká­já­nak Is­ten ke­gyel­mé­ből van jö­vő­je. Fi­gyel­tük a gyer­me­kek csil­lo­gó sze­mét, a szü­lők imád­sá­gát, az ének­ka­rok szol­gá­la­tát, a ta­ná­ri kar együtt­mű­kö­dé­sét, az igaz­ga­tó szép sza­va­it.

Kö­szön­jük ezt az él­ményt és a lel­kész ige­hir­de­té­sét is. Kér­jük Is­tent, ve­zes­se to­vább a szom­bat­he­lyi is­ko­lát és egy­há­zunk­nak ezt a mun­ká­ját, mi pe­dig te­gyünk meg min­dent – ki-ki a ma­ga he­lyén – fe­le­lős sze­re­tet­tel, hogy egy­há­zi is­ko­lá­in­kon ál­dás le­gyen, és egy új nem­ze­dék nö­ve­ked­jék és erő­söd­jék a hit­ben.

Ke­ve­há­zi Lász­ló­né Czégé­nyi Klá­ra (Kő­szeg)

::Nyomtatható változat::