Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 11
- A mahem-től az ekme-ig
Evangélikusok
Hozzászólás a cikkhez
A mahem-től az ekme-ig
Különös idegen szavak? Netán valami kitalálós játék feladványai? Egyik sem. Hogy pontosan mik is szerepelnek ezen írás címében, az kiderül a magyar evangélikus külmissziói munka százéves történetét feldolgozó kötetből. Brebovszky Gyula nyugdíjas lelkész szépen kidolgozott, izgalmas könyve nemrégiben jelent meg A Magyarországi Evangélikus Külmissziói Egyesület története címmel.
Hosszú, többéves vajúdás után éppen száz éve született meg a Magyarhoni Ágostai Hitvallású Evangélikus Misszióegyesület 1909. február 2-án Pozsonyban. Ez volt a MAHEM. Hogy miért éppen Pozsonyban? Egyszerűen azért, mert 241 jelentkező tagból 175-en pozsonyiak voltak. Itt volt a megnyitó istentisztelet és a gyűlés. S lassan, az évtizedek múltával innen tevődött át a munka és a vezetés súlypontja Budapestre.
Az egyesület a lipcsei evangélikus misszióhoz csatlakozott, azt támogatta szerény módon. De voltak kiküldöttei is. A történet első fázisának „csúcsa” Kunos Jenő evangélikus lelkész kiküldetése volt, aki hét évig élt feleségével és ott született gyermekeivel Kínában, és a helyiek között hirdette az evangéliumot. Sajnos hazajönni nem tudott, mert amikor lejárt szolgálati ideje, itthon megváltoztak a körülmények, nem kapott útlevelet haza, ezért Amerikába ment, ahol mindenki, aki ismerte, „a miszionáriusnak” hívta őt.
Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy Nagytarcsán 1948-ban elindult egy külmissziói intézet, ahol több évfolyamban leányok és fiúk készültek a külmisszió szolgálatába. Két évig közöttük volt e sorok írója is. S talán még csak Radnóti Ilonkát említeném, aki később Brebovszky Gyula felesége lett.
1952-ben aztán bezárták a missziói intézetet. Az intézmény megszűnt, de a misszió, Isten ügye tovább ment. Mindig is voltak egyházunk vezetői és gyülekezeti tagjai között olyanok, akik ezért az ügyért imádkoztak. Voltak konferenciáink is, és elhangzottak – itthon és külföldi kiküldetésben egyaránt – előadások is a misszióról.
- november 7-én – éppen Brebovszky Gyula szervezésével, hitével és lelkesedésével – újraalakult az egyesület Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) néven. Egyre többen csatlakoztak hozzá, és eljött az idejük új kiküldötteknek is: a Bálint, a Jó és a Mesterházy házaspár képviselte a világ több részén a magyar külmissziói egyesületet és még inkább a misszió Urát.
Így érkeztünk el a századik évfordulóhoz, a Deák téren tartott ünnepi megemlékezéshez, és ebből az alkalomból jelent meg a szóban forgó könyv is. E kiadvány nemcsak leírás, hanem a missziói tűztől áthatott kötet, bizonyságtétel arról a Krisztusról, aki elküldte tanítványait a világ minden tájára. Az érdekesen megírt kötet sok fényképet is tartalmaz mindazokról, akik a külmisszió ügyét akár vezetőként, akár pártolóként hordozták.
A százéves egyesület történetéről szóló munkát mindenkinek jó szívvel ajánljuk, aki a 20. századi ébredés, a bel- és külmisszió ügyére kíváncsi, és köszönjük Brebovszky Gyulának, hogy a kötettel nemcsak az egyesületet, hanem egész egyházunkat megajándékozta.
Brebovszky Gyula: A Magyarországi Evangélikus Külmissziói Egyesület története (Külmissziói Kiskönyvtár 6.) . Az egyesület kiadása, Budapest, 2009. Ára 1000 forint. A kiadvány megrendelhető az EKME lelkészi elnökénél, B. Pintér Mártánál: EKME, 1085 Budapest, Üllői út 24.; e-mail: marta.pinter@lutheran.hu.
Keveházi László
::Nyomtatható változat::
|