Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A Ma­gyar­or­szá­gi Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Ta­ná­csa (MEÖT) köz­gyű­lé­sé­nek ja­vas­la­tá­ra 2009-től a szep­tem­ber utol­só és az ok­tó­ber el­ső va­sár­nap­ja kö­zöt­ti idő­sza­kot ha­zánk­ban is te­rem­tés­vé­del­mi hét­ként hir­det­jük meg és ün­ne­pel­jük a tanács tag­egy­há­za­i­hoz tar­to­zó gyü­le­ke­ze­tek­ben és in­téz­mé­nyek­ben. Ez al­ka­lom­ból je­lent meg az el­múlt na­pok­ban A hét nap cso­dá­ja cím­mel az a ki­ad­vány, amely a te­rem­tés he­te ün­nep­kör­höz kí­ván se­gít­sé­get nyúj­ta­ni. A fü­zet anya­gát a ME­ÖT szo­ci­ál­eti­kai bi­zott­sá­gá­nak meg­bí­zá­sá­ból a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház Ara­rát mun­ka­cso­port­ja dol­goz­ta ki. Az aláb­bi­ak­ban – mint­egy kedv­csi­ná­ló­ként – a mun­ka­cso­port ve­ze­tő­jé­nek elő­sza­vát kö­zöl­jük.

Hi­tünk alap­ja­it meg­vizs­gál­va azt mond­hat­juk, hogy a te­rem­tés vé­del­mé­ről, az em­ber hű sá­fár­sá­gá­ról szó­ló kér­dés egy­ál­ta­lán nem ide­gen ke­resz­tény hi­tünk­től, ha­nem szer­ves ré­sze­ként kö­vet­ke­zik ab­ból. Azon­ban gon­dol­ko­dá­sunk ra­ci­o­na­li­tá­sa és kör­nye­ze­tünk re­a­li­tá­sa gyak­ran olyan el­len­ér­ve­ket tá­masz­ta­nak ben­nünk, ame­lyek ál­tal haj­la­mo­sak va­gyunk a kör­nye­zet- és ter­mé­szet­vé­de­lem kér­dé­sét le­sö­pör­ni a min­ket fog­lal­koz­ta­tó gon­do­la­tok asz­ta­lá­ról.

Cé­lunk ez­zel a fü­zet­tel az, hogy se­gít­sé­get nyújt­sunk a te­rem­tés­vé­de­lem so­rán fel­me­rü­lő kér­dé­sek fe­le­lős­ség­tel­jes át­gon­do­lá­sá­hoz, s fel­hív­juk a fi­gyel­met olyan szem­pon­tok­ra, ame­lyek a ke­resz­tény hit szá­má­ra fon­to­sak. A kör­nye­zet­vé­de­lem kér­dé­se kap­csán gyak­ran fel­me­rül a „Mi­ért pont én?” és a „Mit te­gyek, hol kezd­jem el?” kér­dés. Ez ugyan­úgy ve­zet­het le­mon­dó, pesszi­mis­ta ál­lás­pont fe­lé, mint ön­fe­ledt, a mu­lan­dó­sá­got él­te­tő, ra­jon­gó élet­szem­lé­let­hez. Ám a Krisz­tus­ba ve­tett hit biz­tos ala­pot nyújt­hat ezen tév­utak el­len. A te­rem­tés he­té­nek meg­ün­nep­lé­se amel­lett, hogy rá­éb­reszt ben­nün­ket a vi­lá­gunk­ban fel­lel­he­tő is­te­ni aján­dé­kok so­ka­sá­gá­nak tö­ré­keny­sé­gé­re, s te­rem­tés­tu­da­tos élet­mód meg­va­ló­sí­tá­sa fe­lé ve­zet­het, a kö­zös­ség össze­tar­tó ere­jé­vel is meg­aján­dé­koz­hat min­ket.

Egye­dül ne­héz szem­be­száll­ni a „Mi­ért pont én kezd­jem el?” kér­dés kö­zö­nyös ci­niz­mus­ba haj­ló ere­jé­vel. A gya­kor­la­ti, min­den­na­pi tet­tek lát­szó­la­gos ki­csiny­sé­gé­vel fe­nye­ge­tő ve­szélyt könnyebb le­győz­ni és át­lép­ni, ha tud­juk: ke­resz­tény kö­zös­sé­gek és hí­vő em­be­rek cso­port­jai együtt imád­koz­nak a te­rem­tett vi­lá­gért, s ad­nak há­lát a Te­rem­tő­nek aján­dé­ka­i­ért.

E ki­ad­vány össze­ál­lí­tá­sa so­rán ar­ra tö­re­ked­tünk, hogy egyé­ni el­csen­de­se­dés­re és sze­mé­lyes élet­vi­te­lünk át­gon­do­lá­sá­ra épp­úgy al­kal­mas le­gyen, mint aho­gyan se­gít­sé­get nyújt­hat gyü­le­ke­ze­ti al­kal­mak té­má­já­nak ki­vá­lasz­tá­sá­hoz és egy-egy kö­zös­ség kör­nye­zet­tu­da­tos dön­té­sé­nek meg­ho­za­ta­lá­hoz. A fü­zet el­ső ré­szé­ben a hét nap­ja­i­nak bon­tá­sá­ban ol­vas­ha­tunk bib­li­ai ige­sza­ka­szok­ra épü­lő me­di­tá­ci­ó­kat, va­la­mint egy-egy kép­ző­mű­vé­sze­ti il­luszt­rá­ció kap­csán olyan to­vább­gon­do­lás­ra ér­de­mes kér­dé­se­ket te­szünk fel, ame­lyek ke­resz­tény hi­tün­ket ki­hí­vá­sok elé ál­lít­ják. Min­den me­di­tá­ci­ót egy imád­ság és egy ének kö­vet, majd iro­dal­mi il­luszt­rá­ci­ók­kal, to­váb­bá az egyes egy­há­zak nyi­lat­ko­za­ta­i­ból vá­lo­ga­tott sze­mel­vé­nyek­kel zá­runk le egy na­pot.

Az el­ső részt olyan in­for­má­ci­ók kí­sé­rik vé­gig, ame­lye­ket a tu­do­má­nyok ál­lí­ta­nak vi­lá­gunk je­len­le­gi hely­ze­té­ről; s eze­ket olyan öt­le­tek­kel és szem­pon­tok­kal igye­kez­tünk pár­ba ál­lí­ta­ni, ame­lyek meg­va­ló­sí­tá­sa ál­tal ki­sebb-na­gyobb mér­ték­ben ja­vít­ha­tunk kör­nye­ze­tünk hely­ze­tén. A fü­zet má­so­dik ré­szé­ben az is­ten­tisz­te­le­tet fel­épí­tő li­tur­gi­ai ele­mek­hez kí­ná­lunk olyan öt­le­te­ket, ame­lyek se­gít­sé­gül szol­gál­hat­nak a te­rem­tés he­tét nyi­tó és zá­ró is­ten­tisz­te­le­ti al­kal­mak­hoz. Vé­gül olyan ki­ad­vá­nyok­ból és hon­la­pok­ból ál­lí­tot­tunk össze aján­lott iro­dal­mat, ame­lyek­ből szá­mos to­váb­bi kér­dés­sel is­mer­ked­het meg az ér­dek­lő­dő.

A te­rem­tés­vé­de­lem­ről va­ló gon­dol­ko­dás és cse­lek­vés so­rán fel­me­rü­lő té­mák so­ra ki­me­rít­he­tet­len. Re­mél­jük, ez­zel a pár gon­do­lat­tal és ja­vas­lat­tal si­ke­rül meg­szó­lal­tat­nunk a te­rem­tés­vé­de­lem té­má­ját; s ha egy kö­zös­ség jö­vő­be­ni éle­té­re néz­ve to­vább­gon­dol­ja, és – akár a leg­ki­sebb mér­ték­ben is – vál­toz­tat szo­ká­sa­in, élet­mód­ján és min­den­na­pi gya­kor­la­tán, ak­kor a ki­ad­vány el­ér­te cél­ját.

Dr. Ko­dá­csy-Simon Esz­ter, az Ara­rát mun­ka­csoport ve­ze­tő­je

::Nyomtatható változat::