Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

„Ere­de­ti­leg ko­los­tor­ba akart lép­ni: szem­lé­lő­dő haj­la­mú, val­lá­sos lé­lek volt. Ami­kor Gé­za fe­je­de­lem fia szá­má­ra meg­kér­te ke­zét, még­is be­le­egye­zett a há­zas­ság­ba. Er­re el­ső­sor­ban Szent Adal­bert püs­pök bír­ta rá. Ér­té­sé­re ad­ta, hogy job­ban tet­szik Is­ten­nek, ha köz­re­mű­kö­dik egy nép meg­té­ré­sé­ben, mint­ha ko­los­to­ri el­vo­nult­ság­ban él. Így le­mon­dott a szem­lé­lő­dő élet­ről, és erős hi­tű hit­té­rí­tő­nő lett.” Gi­zel­lá­ról, Ist­ván ki­rály fe­le­sé­gé­ről ol­vas­hat­juk e so­ro­kat a ka­to­li­kus egy­ház hon­lap­ján.

Au­gusz­tus 20-a al­kal­má­ból Veszp­rém­be, a ki­rály­nék vá­ro­sá­nak tar­tott te­le­pü­lés­re lá­to­ga­tunk, mely­nek kö­vei, ha me­sél­ni tud­ná­nak, bi­zony sok ér­de­kes­ség­ről szá­mol­ná­nak be.

A veszp­ré­mi vár­ne­gyed egyik meg­ha­tá­ro­zó épü­le­te a Szent Mi­hály-szé­kes­egy­ház. A veszp­ré­mi püs­pök­ség ala­pí­tá­sát 1001-ben a ra­ven­nai zsi­na­ton hagy­ták jó­vá. Ist­ván ki­rály 11. szá­zad vé­gén írott na­gyobb le­gen­dá­já­ban ol­vas­hat­juk: „Gi­zel­la … (épí­tet­te) alap­já­tól kezd­ve, arany­ban, ezüst­ben min­den, ami az is­te­ni szol­gá­lat­ba meg­kí­ván­ta­tik, s kü­lön­fé­le szent öl­tö­nyök­kel nagy­sze­rű­en fel­éke­sí­tet­te.” A temp­lom ma lát­ha­tó for­má­ja ter­mé­sze­te­sen nem egye­zik az ere­de­ti­vel, hi­szen az ezer esz­ten­dő alatt szám­ta­lan­szor esett tűz­vész és kü­lön­fé­le csa­ták ál­do­za­tá­vá.

A temp­lom dél fe­lő­li ol­da­lán ta­lál­ha­tó tér­ről nyí­lik a Gi­zel­la-ká­pol­na, az egy­ko­ri pa­lo­ta­ká­pol­na. Csak ne­vé­ben kö­tő­dik el­ső ki­rály­nénk­hoz. Az egy­ha­jós, ke­reszt­bol­to­za­tos lel­ki haj­lék észa­ki fa­lát apos­to­lo­kat áb­rá­zo­ló, 13. szá­za­di fres­kók dí­szí­tik.

A Szent Mi­hály-szé­kes­egy­ház fő­be­já­ra­tá­val szem­ben áll a Tej­f­alus­sy-ház, ame­lyet 1772-ben Tej­f­alus­sy (más­kép­pen Milch­dor­fer) György ének­lő­ka­no­nok épít­te­tett. Je­len­leg ma a Gi­zel­la Ki­rály­né Mú­ze­um­nak ad ott­hont. Az itt ta­lál­ha­tó egy­há­zi gyűj­te­mény leg­ér­té­ke­sebb da­rab­jai kö­zött sze­re­pel az 1410-ből szár­ma­zó fáj­dal­mas Krisz­tus-szo­bor, Ve­té­si Al­bert püs­pök mi­se­ru­há­ja, amely az 1470-es évek­ben egy ve­len­cei mű­hely­ben ké­szült vagy Szé­csi Antal Szent Ist­ván fel­ajánl­ja a ko­ro­nát cí­mű Zsol­nay-ke­rá­mia szob­ra 1891-ből.

A mú­ze­um­ban meg­vál­tott jeggyel nem­csak a már ko­ráb­ban em­lí­tett Gi­zel­la-ká­pol­na lá­to­gat­ha­tó, ha­nem a szé­kes­egy­ház tő­szom­széd­sá­gá­ban ál­ló Szent György-ká­pol­na is. Ez Veszp­rém leg­ko­ráb­bi is­mert épí­té­sze­ti em­lé­ke – az Ist­ván ide­jé­ben épí­tett el­ső vál­to­zat egy­te­rű kör­ká­pol­na, ro­tun­da volt, fél­kör­íve­sen zá­ró­dó szen­téllyel. A ha­gyo­mány sze­rint Szent Im­re her­ceg eb­ben a ká­pol­ná­ban tet­te szü­zes­sé­gi fo­ga­dal­mát. Az 1200-as évek­ben a ro­tun­dát le­bon­tot­ták, és he­lyé­re nyolc­szög alap­raj­zú ká­pol­nát épí­tet­tek.

A 15. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben Ve­té­si Al­bert püs­pök – aki Hu­nya­di Já­nos kor­mány­zó tit­ká­ra, a ké­sőb­bi­ek­ben Má­tyás ki­rály dip­lo­má­ci­ai kö­ve­te is volt – fel­újít­tat­ta, majd a be­vett szo­kás­tól el­té­rő­en nem a szé­kes­egy­ház­ba, ha­nem ide te­met­ke­zett. A ká­pol­ná­ban a sír­he­lye mö­gött az Ist­ván ko­ra­be­li kör­ká­pol­na ma­rad­vá­nyai lát­ha­tók, ame­lyek az 1957-es ása­tá­sok so­rán ke­rül­tek nap­vi­lág­ra. A nyu­ga­ti ka­pu aj­ta­já­nak kü­szöb­kö­vé­be vé­sett la­tin nyel­vű szö­veg – „In Li­mie no se­de­to” („A kü­szöb­re ne ül­je­tek”) – ma is jól ol­vas­ha­tó. Mi­vel a ká­pol­na bú­csú­já­ró hely is volt – Ist­ván 1016 és 1018 kö­zött Bi­zánc­cal kö­tött szö­vet­sé­get, és en­nek so­rán Ba­zi­le­osz bi­zán­ci csá­szárt ne­ki ad­ta a bol­gá­rok­tól kö­zö­sen zsák­má­nyolt Szent György-erek­lyét –, a fel­szó­lí­tás a kol­du­sok­nak szól­ha­tott.

A ká­pol­na előt­ti kert­ben áll Szent Im­re her­ceg bronz­szob­ra, amely Er­dei De­zső al­ko­tá­sa 1940-ből.

A vár­sé­tányt az észa­ki ol­da­lon a ke­zé­ben a bí­rói ha­tal­mat jel­ké­pe­ző kar­dot és a bé­kés szán­dé­kot ki­fe­je­ző or­szág­al­mát tar­tó Ist­ván ki­rály és – két­tor­nyú temp­lom­mal a ke­zé­ben – Gi­zel­la ki­rály­né szob­ra zár­ja (cím­la­pun­kon ennek fotója látható), ame­lye­ket Is­pán­ky Jó­zsef 1938-ban ké­szí­tett el­ső ki­rá­lyunk ha­lá­lá­nak ki­lenc­szá­za­dik év­for­du­ló­já­ra.

EvÉlet-összeállítás

::Nyomtatható változat::