Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 31
- Lábnyomok a kereszt útján
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Lábnyomok a kereszt útján
Rendhagyó alkalomra tárták ki a pusztaföldvári templom ajtaját
Mit keres a célba dobás az evangélikus templomban? – tehették fel sokan a kérdést, akik elolvasták a pusztaföldvári evangélikus gyülekezet július 24-ei programkínálatát. A Békés megyei község – erre az alkalomra alaposan átöltöztetett – templomában ugyanis valóban potyogtak az eltalált dobozok.
A nyitott templom éjszakáját tavaly rendezte meg először a helyi evangélikus gyülekezet. Hogy idén másodszor is kinyílhatott a templomajtó e különleges programra, azt a tényt már önmagában Isten kegyelmének tulajdonítják a helybéliek, hiszen egy július elején elszenvedett villámcsapás következtében ugyan a három harang, a villámhárító és a lelkészlakás több elektromos berendezése használhatatlanná vált, magában az épületben azonban nem keletkezett kár.
Lászlóné Házi Magdolna lelkész elmondta, hogy kezdeményezésükkel a templomot eddig messze elkerülő embereket kívánja megszólítani az utóbbi évtizedekben alaposan megcsappant létszámú közösség: „Könnyed nyáresti bekapcsolódásként definiáltam az egész estés programot.”
„Nemcsak kikapcsolódási lehetőséget kínált ugyanis az este, hanem a gyülekezet életébe való bekapcsolódást is segítette rendezvényünk” – fogalmazott a lelkipásztor. A szervezők ennek érdekében templomukat is „becsomagolták”: több tucat mécses és fáklya világította meg az épületet és kertjét, színes esti fényt kapott az oltár feletti boltív, a templom hátuljában kialakított kávéházat pedig sárga és piros dekoráció tette hangulatossá.
Amíg a gyerekek a templomban az elveszett bárányt keresték, a felnőttek labdával egy-egy rossz tulajdonságot, negatív érzést megtestesítő dobozra célozhattak a bejáratnál, jutalmul pedig a Biblia egy-egy igéje segített a telibe talált bűnök leküzdéséhez. A résztvevők megtekinthették az Evangélikus Élet munkatársa, Boda Zsuzsa által Észak-Írországban készített fotókból összeállított kiállítást, valamint faliújságra tűzhették mindazon dolgokat, amelyekért hálát adnak a Teremtőnek.
Az orosházi Immánuel zenekar bizonyságtétele után megtartott könnyűzenés istentisztelet nem csak liturgiájában volt rendhagyó: Nagy Zoltán békéscsabai lelkész vetített képek segítségével hirdette, hogy Jézus Krisztus az út. „Út a mennybe: ez lehetne a címe képemnek” – mondta az igehirdető, miközben egy felhők fölé vezető autópálya fotóját vetítette. „Igen, gyakran ilyen egyszerűnek képzeljük a mennybe vezető utat. A cím ugyan jó, azonban egy másik fotó, Krisztus keresztjének a képe tartozik hozzá” – mutatott rá ténylegesen is a lelkész.
A templom bejáratától az oltárig vezető, egy keresztbe torkolló úttestre a gyülekezet tagjai felrajzolhatták lábnyomukat, kifejezve a krisztusi útra lépés szándékát. Alföldi Csaba mini orgonakoncertjét követően egy svéd játékfilmet vetítettek a templomban. Sötétedés után a mécsesekkel megvilágított csigalépcsőt végigjárók bűneiket gondolhatták végig, egy-egy „számlán” feljegyezve őket. Az ösvény végén azonban – kiérve az „adósságspirálból” – kiegyenesedett az út, és az „adósok” egy keresztre akaszthatták rá adóslevelüket. Akik még éjfélkor is maradtak az istenházában, taizéi énekekkel zárták a különleges estét.
Az, hogy az újító kezdeményezés hatására mennyien találják meg vasárnaponként a templomba vezető utat, még a jövő titka. Mindenesetre a Nyitott templom éjszakáján megörökített több tucat lábnyom többszöröse annak, mint amennyi rendszeresen koptatja a pusztaföldvári templom lépcsőjét…
Eljécsé
::Nyomtatható változat::
|