|
Biermann Károly Sámuel
|
Biermann Károly Sámuel
|
BIERMANN KÁROLY SÁMUEL Pozsonyban született 1769 augusztus 22.-én. Atyja Bierrnann János Károly, molnár mester, anyja Strecskó Mária Zsuzsánna. A szülők gyermeküket korán a tudományos pályára szánták és úgy is neveltették. 1784-ben Verbón megtanult tótul, 1785-ben Debrecenben magyarul. Verbón az ottani lelkész, Lacsny András atyailag gondoskodott róla és különösen a cseh és görög nyelvre tanította. 1788-ig ujra Pozsonyban tanult Biermann, azután Sréter János családjához került nevelőnek Surányba. Miután a Sréter fiut Pozsonyba kisérte, 1790 tavaszán a jénai egyetemre ment. (Haan, Jena hungarica pag. 100.) Akkor ott nagyon élénk volt a szellemi élet és ez Biermannt annyira érdekelte, hogy két évet töltött ott. 1793-ban rövid időre Göttingába ment, azután Hannovert és Braunschweigot járta be és hazatért. Jénában Griesbach és Schiller, Göttingában Planck, Spittler, Lichtenberg és Heyne voltak tanárai. A különböző tudományszakokban gazdag ismereteket szerzett.
1794 július 13.-án Fock szuperintendens avatta föl Bécsben Schladming steierországi egyház lelkészévé. Két évnél tovább működött itt és 1797 április 2.-án Modorba került Torkoss Mihály szuperintendens mellé, akinek lemondása után a lelkészi teendőket egyedül végezte. 1803 őszén Moson megyébe választották meg, hol a napoleoni háboruk mozgalmas tiz esztendejét töltötte.
1813 november elsején lemondott hivataláról és előbb Pozsonyban tartózkodott, a következő évben Prágába ment, ahol mostoha fia, Freuszmuth József, egyetemi tanár volt. Innen hivta meg Crudy halála után a pozsonyi gyülekezet. 1815 december 17.-én, ádvent 3-ik vasárnapján lépett hivatalába. Betegsége kényszeritette arra, hogy 1829 július 13.-án lemondjon. 1835 április 28.-án halt meg (Stromszkynak Biermann fölött mondott halotti beszéde 1835-ben Landerernél nyomtatásban is megjelent és a részletes életrajzot tartalmazza.).
Biermann neje, özv. Freuszmuthné szül. Schulz Krisztina Albertina Hohenlohe - Waldenburgból származott, házasságukból gyermek nem született, de nejének első házasságából való fiát igen szerette.
Nyomtatásban megjelent beköszöntő beszéde azt mutatja, hogy Biermann korának gyermeke: racionalista volt, de nagy izléstelenséget a szószéken nem követett el. Müveltségének alapját esztetikai képzettsége alkotta.
|
)
)