Rázga Pál

Rázga Pál

RÁZGA PÁL. Ennek a szerencsétlen embernek pályáját Geduly dr. püspök kegyeletes módon irja le: Bazinban született 1798 december 10.-én. Modorban és Pozsonyban végezte gimnáziumi tanulmányait s ezután a Blaskovics-féle nevelőintézet tanitója lett Plankenburgban, Ausztriában. 1821-ben az ekkor megnyilt protestáns theológiai fakultásra ment Bécsbe, hogy tanulmányait befejezze.

1823-ban avatta föl Wächter szuperintendens Trebesing (villachi kerület Krajnában) lelkipásztorává. 1827-ben Zlanba (ugyanabban a kerületben) költözött. Innen nyolc évi működés után 1835-ben a modoriak hivták meg. Rázga teremtette meg modori lelkipásztorkodása idejében a pozsonymegyei esperesség lelkészeinek, valamint özvegyeinek és árváinak nyugdijintézetét.

1839-ben Modorból Prágába ment és ott a német gyülekezet lelkipásztora lett. (Rázga prágai müködésére vonatkozólag v. ü. Eckart: "Gesch. der deutschen evang. Gemeinde in Prag." Prága 1891. 66. I.) 1846-ban mint a pozsonyi gyülekezet lelkésze, visszatért hazájába. Alig három évi működés után itt borzasztó szerencsétlenség érte. A betört osztrák csapatok törvényszéke előtt izgatással vádolták, a haditörvényszék kötél általi halálra itélte és 1849 június 18.-án kivégezték. (Sirját évente kegyelettel keresi föl ás koszoruzza meg az ifjuság. A fordító. - Bővebben lásd Kumlik Emil: Pozsony és a szabadságharc cimű könyvében. Pozsony és Budapest 1905. A magyar kiadásban az 55. és köv. lapokon, a német kiadásban 65. és köv. I.)

Rázga neje, szül. Luja Johanna Mária, aarhusi dán hajóskapitány leánya volt. Házasságukból öt gyermek született: Paulin, Matild (Rázgának mindkét leánya a gyülekezet menedékházában él.) Gyula, Frigyes és Henrik."

Rázga mint szónok is kiváló tehetség volt, de szenvedélyes és állhatatlan ember. Az akkor általános racionalisztikus theológiában növekedett, nem tudott az Ur szava előtt teljesen és feltétlenül meghajolni, ezért esett kora zivatarának áldozatává.

Nyomtatásban beköszöntő beszéde maradt meg ("Die Aufgabe des evang. Geistlichen den Forderungen der Zeit gegenüber. Antrittspredigt . . . den 6. Sept. 1846 gehalten ") Pozsony 1846.