Mirus (Miersch) János Keresztély
MIRUS (MIERSCH) JÁNOS KERESZTÉLY magiszter Valószinüleg Drezdában született 1656 októberében és 1673 óta a meiszeni Szt. Afra iskola kötelékébe tartozott. Hol tanult tovább, nem tudjuk.
Magiszter volt már, de még theológiai hallgató, mikor Schroll Anna Dorottyát, a stauchai pap leányát, 1694 november 2.-án nõül kellett vennie. Ezen a napon keresztelték meg elsõ leányát, Dorottya Erzsébetet. (Stauchai anyakönyv.) Egy ideig vikárius volt Rebhold dr. szuperintendens mellett Oschatzban, (Igy irja Gruber Ádám 1701 január 23.-iki kelttel. Ducum. archivi eccl. evang. poson. Tom. VI. pag. 175.) késõbb szászországi tábori pap, 1697 óta kõszegi német lelkész Nemescsóón. (Ezt mondja Mirus maga is a kõszegi gyülekezeti levéltárban õrzött levelében 1701 február 9-iki kelttel.)
1701 tavaszán Schnaderbach helyén Pozsonyban elsõ pap lett. Március 24.-én mondta beköszöntõ beszédét. A soproni Gruber azt mondja róla, hogy kegyes, szelid, békeszeretõ, alázatos ember volt, akiben "tentationes is voltak", (u. o.) de még sem tudott abban megnyugodni, hogy Aulbert elébe helyezték. Rangviszálkodás támadt közöttük és 1709 április 4.-érõl kelt levelébõl, melyben elbocsátását kéri, kiérzik a sértett hiuság. Bizonyára érezte, hogy Aulber a maga tiszta cimerével, fölötte áll.
Tudvalevõ, hogy Aulber elment és igy Mirus megmaradt eredeti állásában. 1719 augusztus 26.-án halt meg. Fentemlített neje 1707 január 30.-án hunyt el, mire 1708 május 7.-én a soproni származásu Endresz Anna Erzsébetet vette nõül, ki néhány héttel elõtte halt meg 1719 július 18.-án.
|