Trentschensky Ferenc

Trentschensky Ferenc

TRENTSCHENSKY FERENC (de Paula). 1757 március 24.-én keresztelte meg Schefcsik Mihály jezsuita páter a Selmec mellett levő szélaknai plébánia templomban. Igy kivánta ezt akkoriban a rendelet, mely szerint, ha evangelikus lelkész nem volt a községben, róm. kath. paphoz kellett vinni az ujszülött evang. gyermeket is. Trentschensky atyja, Mátyás, a selmeci liceumon tanitott, anyját Erzsébetnek hivták. Az ifju kezdetben Selmecen, majd Pozsonyban tanult; itt a Jeszenák féle konviktus konszeniorja volt. 1777 januárjában fejezte be hazai tanulmányait és Jénába, (Haan, Jena hungarica, pag. 86.) innen 1778 októberében Altorfba ment. Betegsége kényszeritette arra, hogy 1780 október 18.-án elhagyja az egyetemet.

Selmecen valami Drozdik, utóbb Hellenbach György báró házánál volt nevelő. 1782 április 29.-én a szentgyörgyi gyülekezet hivta meg lelkészének. 1782 november 19.-én avatta föl Csernánszky János szuperintendens Selmecen. Pozsonyban már Ribiny halála után (1788) jelölték, de akkor Wernerrel szemben kisebbségben maradt. Rakwitz halála után ujra felléptette pártja s miután Roth Mátyás győri, Fabricius András poprádi lelkész a pozsonyiak meghivását nem fogadta el, 1791 február 17.-én megválasztották. Május 17.-én iktatták hivatalába.

Első felesége, szül. Wancsay Mária Terézia 1803 január 25.-én halt meg, 1804 március 16.-án vette nőül Zechmeister Ádám patricius gazdag özvegyét, szül. Mader Anna Rozinát és még ez évben lemondott hivataláról. A gyülekezet életében továbbra is részt vett, pl. mint a választmány alelnöke. 1811 július 5.-én válogatott müvekből álló könyvtárát a gyülekezetnek ajándékozta. 1818 április 12.-én halt meg szélütésben. Kiváló prédikátor volt az akkor uralkodó theológiai irányzat szellemében.

Nyomtatásban megjelent művei: II. Lipót király halálakor mondott beszéde, 1792; Szent háromság után 7-edik vasárnapra rendelt alapige fölött mondott beszéd 1800 július 27.-én, Pozsony 1800.