Dobai György Sámuel

Kisdobai DOBAY GYÖRGY SÁMUEL Pozsonyban született 1734 február 15.-én. Atyja, Dobay György, tanító volt a líceumon. Anyja szül. Lübek Zsófia. Négy éves volt a fiu, mikor atyját szélütés érte és csak anyja nevelésére maradt. Pozsonyban tanult, csak rövid ideig tartózkodott Győrött, hol nevelő volt két családnál, Lehner Mihálynál és Kremer Györgynél. Az utóbbi házánál ismerte meg későbbi nejét Kremer Anna Erzsébetet. 1760-ban Németországba ment ki és egy évig tanult Erlangenben, egy évig Altorfban. 1762-ben tért vissza és segítette munkájában az elaggott, beteges Beert.

Dobay munkásságát meg­becsülték és miután Beer lemondott, 1763 november 5.-én megválasztották helyébe. Kezdetben arra akarták kényszeríteni, hogy a választást, tekintettel ifju korára, ne fogadja el, de Dobay a megválasztásban Isten rendelését látta és elfoglalta hivatalát. Erre felavatták és állását november 11.-én elfoglalta. A gyülekezet a választást nem bánta meg. 26 éves áldásos működése alatt mindvégig kiváló lelkipásztor volt.

1765 május 7.-én nősült meg, kilenc gyermeke volt, ezek közül kettő korán elhalt. Erőinek hanyatlása és betegsége kényszeritették, hogy 1790 április 12.-én lemondjon hivataláról. Ez évi június 6.-án halt meg vizibetegségben. Egykori iskolatársa és később vele együtt működő barátja, Crudy esperes mondotta fölötte a halotti beszédet 1. Kor. IV. 1, 2. alapján.