Reusz András

REUSZ ANDRÁS (A wittenbergai felavatottak könyvében és a pozsonyi kontubernium törvényei alatt igy irja nevét, ez tehát a helyes irása. A "Reisz" féle alak abból támadt, ahogy e nevet Ausztriában és Magyarország nyugati részében kiejtik.) volt Pozsony első lutheri lelkésze. A szászországi Querfurtból származott. Legelőször szülővárosa iskolájába járt, később a salzwedeli gimnáziumba, azután valahol Magyarországon-nem tudjuk hol-­rektor (Hogy Reusznek nem volt főiskolai képzettsége, kitünik a pozsonyi tanácsnak Heilbrunner Fülöphöz 1606 augusztus 2-iki kelttel irott Ieveléből, ahol az olvasható, hogy Reusz nem tanult akadémiákon ("nicht in den Akademiis studieret"). Ez a levél Pozsony város feljegyzéseiben.) lett.

Valami Raff Lénárt Steinichenbe (?) hivta lelkésznek és 1579 április elsején avatta föl Leyser Polikárp Wittenbergában. (Wittenbergai felavatottak könyve. L. még: D. Buchwald: Mitteilungen aus den Wittenberger Ordiniertenbüchern seit 1573. A "Jahrb. d. Gesellschaft für die Gesch. des Protestantismus in Österreich" 17. évf. 40. és köv. lapjain)

Kollonich Siegfried már valószinüleg 1581-ben udvari papjává fogadta és ilyen minőségben működött 1590 óta Récsén. Már akkor annyian jártak ki Pozsonyból gyónni és Reusz beszédeinek hallgatására, hogy a helytartó megüzente a tanácsnak, szüntesse be a récsei prédikációhoz való vándorlásokat. (Protocollum actionale, Pozsony városánál 1597 április 2.)

Reusz is eljött Pozsonyba titokban, hogy egyeseknek az urvacsorát kiszolgáltassa. (U. o 1594 december 9.-éről.) Nyilvános istentiszteletet itt, mint Kollonich udvari papja, a Kamper féle, majd a Balassi féle nemesi házban tartott. Igy eléggé megismerte a gyülekezet és mikor ez 1606-ban forma szerint is berendezkedett, Reuszt hivta meg első rendes lelkészének. 1606 július 26.-án kelt levélben kérték el Kollonichtól, ki augusztus 7.-én küldte el beleegyező feleletét. (Ez a fontos okmány a gyülekezet kézirattárában van.)

Beköszöntő beszédét Reusz 1606 október 8.-án (szentháromság után való 20. vasárnapon) mondta el, miután október 2.-án nyilvánosan beiktatták (Protocollum actionale, Pozs. vár.) és az úgynevezett Armbruster féle házat ("a kék éggolyóhoz") az evangélikusok istentisztelete számára berendezték. Még ez év decemberében Tettelbach Ádámban állandó segítő társat kapott.

De a békés munka nem tarlott sokáig. A katholikusok a következő évben már felségsértéssel vádolták Reuszt, mire a tanács, felsőbb nyomásnak engedve, 1607 november 13.-án, megtiltotta neki a prédikálást. (Lásd a tárgyalásokat Pozsony "Protocollum actionale" -jában.) Hogy Reusz most a külvárosban, az ugynevezett Schnupfer féle házban (Széplak-utca) prédikált-e, csak gyanítható. (Lásd Danniger feljegyzéseit.)

Bizonyos, hogy Illésházy István sürgetésére 1608 tavaszán Szentgyörgy meghivását elfogadta. (1608 június 25.-én tanács és gyülekezet elhatározzák, hogy az evang. egyháznál a lelkészi hivatalba ujra alkalmas embert kell keresni. Pozsony "Protocollum actionale"-ja. - Hogy különösen Illésházy kivánta Reuszt, a tanácsnak a szentgyörgyiekhez irt, 1630 február első felében kelt leveléből tünik ki.) A pozsonyi kontubernium létesitesével Reuszt dékánná választották és ebben az állásában irta alá 1612-ben a törvényeket. Szentgyörgyben maradt haláláig. 1616-ban Senensis (Körmöcbányai ember; 1610 május 23.-án avatták föl Wittenbergában Selmec számára - L. Prónay és Stromp: Magyar evang. egyháztörténeti emlékek, 146. 1.) Mihály személyében hivatal- és segitőtársat nyert. 1629 körül (A tanács fentebb emlitett levelében "megboldogult"-nak nevezik.) halt meg.

Reusz egyszerű, de szilárd jellemű, hű ember volt. Kollonich ezt irja róla (A fentemlitett, 1606 aug. 7-iki keltü levélben.) Reusz András egyéníségében, aki keresztyéni, tapasztalt és értelmes ember, nem kételkedem; tudom hogy hivatalát hiven végzi el. A gyülekezet dicsérettel emliti meg, hogy hosszas gyakorlás által szép donum concionandi-t (szónoklási képességet) szerzett. (A Heilbrunner Fülöphöz irt, fentemlitett levélben.)

Reuszé a felejthetetlen érdem, hogy Pozsonyban ő hirdette először rendszeresen a tiszta evangéliomot az igazi lutheri hitvallás alapján.