Matern Kristóf Márton

MATERN KRISTÓF MÁRTON (de Cilano) Pozsonyban született 1714 november 28.-án. Családja, régi olasz nemesi család, evangélikus hitéért üldözve Magyarországra menekült. Atyja, Matern János Jakab tanácsur és festő volt, anyja szül. Birkel Mária Erzsébet. Gimnáziumi tanulmányait Tomka-Szászky alatt szülővárosában végezte.

1733 tavaszán unokatestvérével, Matern György Keresztélylyel, (V. ö. róla és a Matern családról: Klein: "Nachrichten" 1. k. 223. I. és köv. 193. jegyzet.) Halleba ment. Lelkének gondozója ott Struensee Ádám, a később szerencsétlen véget ért Struensee János Frigyes gróf dán miniszter atyja, volt. Nagy hatást tett Maternre tanitóskodása a Francke-féle árvaháznál, mert lassan, értelmesen, nyomatékkal kellett tanitani és ezáltal terhes beszédhibájától ő maga, a tanitó is megszabadult.Mikor 1737-ben rövid időre hazatért, elcsodálkoztak folyékony beszédén.

A következő évben ujra Halleba ment, de ott sulyosan megbetegedett és atyja hazahozta. Hazatérte után nemsokára kitört a pestis és a gyülekezet 1739 augusztus 24.-én meghivta a járvány idejére lelkésznek. Szeptember 4.-én avatta föl Mohl Éliás szuperintendens Modorban és megkezdte nehéz hivatalát.

A járvány után egy ideig szülei házánál élt, mig 1741 május 12.-én a kőszegi gyülekezet német lelkészül a nemescsóói (Vas m.) artikuláris gyülekezetbe meg nem hivta. Itt három évig müködött. Rabbacher halála után szülővárosa hivta meg és 1744 április 12.-én mondta beköszöntő beszédét. 1747 február 26.-án, Reminiscere vasárnapján, mialatt a templomban a konfiteort imádkozta, rosszul lett és rá március 6.-án meghalt.

Serpilius bucsuztatta el Zsid. IV. 9, 10. alapján. Matern, mint békés, lelkiismeretes ember, sokáig élt a gyülekezet emlékezetében.