Grosz (Grosch) András

GROSZ (GROSCH) ANDRÁS magiszter, Tettelbach Adám magiszter utóda pfalzi származásu volt és Neuburgban született. Születésének évét nem tudjuk. 1607 június 3.-ától Tübingában tanult és itt avatták magiszterré 1608 február 3.-án. (Tübingai egyetemi könyvtár. Az ott levő régi egyetemi anyakönyvek szerint Grosz Duna-Neuburgból való; mint "Neoburgensis-Palatinus" van bevezetve.)

1614 januárjában jött Pozsonyba. Eljövetelét hosszabb tárgyalás előzte meg. 1613 október 14-iki kelttel a városi feljegyzések között négy levét van, mely a Tettelbach halálával megüresedett hely betöltésére vonatkozik: egyik Fülöp Lajos pfalzi grófhoz a másik tanácsosához és alkancellárjához Heuchelin Gáspár dr.-hoz, Heuchelin Simon testvérjéhez, a harmadik és negyedik Heilbrunner Jakabhoz és Fülöphöz. A három utolsóban Harttmann Miksa magiszter, hemaui lelkész átengedését kérik, akit Heuchelin Simon melegen ajánlt.

Grosz különben eleinte csak föltételesen jött Pozsonyba és családját egyelőre szülőföldjén hagyta. 1614-ben Neuburgba utazott, hogy dolgait véglegesen rendezze. Weindinger Mihály polgár kisérte el utjában, aki egyuttal négy polgár ifjut vitt a lauingi gimnáziumba. Grosznak nem tett jót a pozsonyi levegő. E mellett azt is hitte, hogy a Pfalzban jobb állást kap. De előbb látni akarta, javul-e betegsége az utazás alatt és hogy fejedelme mit szól szándékához. Weindinger elvitte a tanács levelét Fülöp Lajos herceghez, Christmann György dr.-hoz, a pfalzi konzisztórium igazgatójához, azután Heilbrunner Fülöphöz és Jakabhoz. Mindezen levelekben Grosz kiküldését sürgősen kérik. (Ezen 1614 május 10.-én kelt levelek, valamint Weindinger megbizatása 1614 május 11-iki kelettel Pozsony város feljegyzései között vannak.)

Ez meg is történt és Grosz most már családjával jött Pozsonyba. Az volt egyetlen kivánsága, hogy ha néhány év mulva hazatérését kivánják, kiséret mellett hazaeresszék. De ez nem teljesedett be, mert az idők megváltoztak: a hitbuzgó, protestáns Fülöp Lajos herceg, a pozsonyi gyülekezet nemes jóltevője, 1614 augusztus 12.-én hirtelen meghalt, fia, Vilmos Farkas pedig házassága révén katholikus hitre tért és tartományának virágzó egyházi életét néhány év alatt megsemmisítette. (V. ö.: Brock: Die evang.-luth. Kirche in der ehem. Pfalzgrafschaft Neuburg, Ntirdlingen 1874, külünösen 117. és köv. 1. - Sperl: Pfalzgraf Phil. Ludw., sein Sohn Wulfgang Wilhelm und die Jesuiten. ("Schriften des Vereins für Reformationsgeschichte" 48. szám), Halle 1895 és az ott, a 86. lapon felsorolt irodalom.) Grosz tehát haláláig Pozsonyban maradt. Hivataltársával, Heuchelin Simonnal, szinte egyszerre halt meg 1621 nyarán pestisben.

Kétszer nősült. Első neje pfalzi származásu volt és Apolloniának hivták (+ 1616 körül); a második Steudlin Pál ágostai patricius leánya, Magdolna, volt. (Ágostai városi levéltár és Pozsony város feljegyzései. (Grosz fiának keresztleveléről 1635-ben)). Özvegyét Jentsch János pozsonyi lelkész vette nőül. - András nevű fia 1621 február 26.-án született, és. 1638-ban Wittenbergában tanult. (Bartholomaedis, Memoriae hungarorum, pag. 135.)