Stumpf János

STUMPF JÁNOS magiszter a hesszeni Alsfeldből származott és valószinüleg Stumpf Henrik (Az alsfeldi polgárok jegyzéke 1579-ből. (Legközelebb megjelenik Becker Ed. dr. kiadásában). odavaló polgármester fia volt. Családját általánosan becsülték. E helységnek egy szép régi házát Stumpf Jobst épitette 1609-ben, aki ez időben polgármester volt.

Stumpf János 1599 október 22.-én iratkozott be a marburgi egyetemre. Három alsfeldi stipendium van itt, hogy egyikért sem folyamodott, mutatja, hogy családja jómódu volt. (T. Diehl: "Die Stipendienreform Philipps d. Groszm." 243, 249, 277. 1. Marburg 1904.) Mikor tanulmányait Marburgban belejezte, 1607-ben meghivták az akkor alapitott gieszeni egyetem fizikai tanszékére. (A gieszeni egyetemet V. Lajos hesszen-darmstadti gróf alapitotta, mert hesszen-kasszeli Móric Marburgot erőszakkal kalvinizálta. II. Rudolf császár 1607 május 19.-én erősitette meg; október 7.-én nyitották meg a Marburgból elüzött lutheri tanárokkal. L. Rocholl : "Gesch. der Kirche in Deutschl." 185. és köv. I.)

Itt házasodott meg először és 1610 február 18.-án nőül vette Victor Jeremiás dr. (Epithalamia nuptiis his a studiosis quibusdam acad. Giess. conscripta. Gieszen 1610.) szuperintendens leányát, Erzsébetet. 1611-ben lemondott tanári állásáról és a morvaországi Znaimba ment, hol a pasewalki Seger Joakimmal, ("Jahrb. der Gesellsch. f. d. Geschich. d. Protest. in Österr. " IX. évf. 174. 1.) egy gieszeni egyetemi hallgatóval, az ottani tekintélyes luth. gyülekezet vezetését vette át.

1623 július 23.-án hivta meg a pozsonyi tanács első lelkésznek. (L. az erre vonatkozó határozatot Pozsony város Protocollum actionalejában és feljegyzéseiben. Ugyanott hasonló kelttel levél Znaim város birájához, melyben a pozsonyiak költségére Stumpfnak mielőbb való elszállitásához segítségét és elegendő számu fuvaros kirendelését kérik.) E meghivásra el is jött és augusztus 19.-én mondta beköszöntőjét. (Danningernél.)

1630 október 21.-én nősült meg másodszor, nőül vévén a langenloisi (Ausztria) Reisinger Fülöp özvegyét, Justinát. (L. az utlevelet Pozsony város feljegyzéseiben 1631 április 7-iki kelttel, mely szerint Stumpf neje Langenloisból holmiját vizen szabadon (ingyen) hozhatja Pozsonyba.) 1632 őszén halt meg. (L. Pozsony város feljegyzéseiben 1638 december 2-iki kelttel Teuffenbach Zsigmond báróhoz levél, melyben irják, hogy Stumpf n em rég halt meg. Halálának Jöchernél (Allg. Gelehrtenlex. IV. r. 907. 1) közölt éve, 1640, tehát helytelen.)

Gyermekei közül négyről tudunk Keresztélyről (1637 május 14.-én zsoldjának maradékát kéri. L. Pozsony város Protocollum rationaleját.) Anna Margitról, (Atyjával együtt tartotta esküvőjét 1630 október 21.-én. Férje Pfandt Zakariás volt.) Krisztináról (keresztelték 1623 november 6.-án) és János Dánielről (keresztelték 1826 szeptember 10.-én.)

Stumpf igen jelentékeny ember volt. Ezt mutatják azok a nagy fáradozások, melyekkel 1624-ben, mikor a marburgi egyetemet ujra berendezték, arra akarták rávenni, hogy tanári állást vállaljon, vagy a szuperintendenturát fogadja el. (Marburg 1624-50-ig hesszen-darmstadti fennhatóság alatt állt és igy az egyelem egy időre lutheri jellegü lett. A gieszenit oda helyezték át s 1840-50-ig hesszeni közös egyetemnek nevezték a marburgit.)

A hires jénai "főtheológus", Gerhard János, is levelezett vele. Serpilius Stumpfnak Gerhardhoz irt leveleiből különösen kettőt emel ki: az 1625 november 26-ikit és az 1630 január 30-ikit, melyben Thurzó Ádám gróf áttéréséről ir.

Stumpf munkái közül ismerjük: "Meletema phys. de communibus corporis naturalis affectionibus" Gieszen 1608 (Jöcher e munka cimét nem közli helyesen.) és "Disp. phys. de sensibus in genere et de quinque sensibus exterioribus in specie", Gieszen 1609.