Schnaderbach György Frigyes

Schnaderbach György Frigyes

SCHNADERBACH GYÖRGY FRIGYES: a mecklenburgi Wismarban született 1669 augusztus 18-án. Születésekor anyja meghalt. Mint koraszülött gyermek gyenge volt és még hozzá nyomorék, mert lábai keresztben össze voltak nőve. Hat éves koráig élt ebben a sajnálatra méltó állapotban, kis kocsin huzták, máskép nem mozdulhatott. Mikor atyja elhatározta, hogy seborvossal szétválasztatja a gyermek lábait, remélhető volt, hogy a különben élénk gyermek állni és járni is megtanul. A műtét sikerült.

De néhány évvel később ujra veszedelemben forgott élete. Tanítója büntetés közben egy kalapáccsal úgy ütötte fejbe, hogy a koponyája betört, sőt még agyveleje is megsérült. De ezt is kiheverte szerencsésen.

Akadémiai tanulmányait Schnaderbach 1686-ban Wittenbergában kezdte és rövid lipcsei tartózkodás után 1690-ben Rostockban folytatta, hol egyuttal Baldoviusnál házitanitó is volt.

1692-ben Horn svéd követ Bécsbe hivta udvari papjának. Ebben az időben a bécsi evangélikus polgárok csupán a követségi kápolnákban mehettek istentiszteletre. Schnaderbach különös gonddal kereste föl és gyüjtötte az evangélikus hiveket Bécsben. Ezzel magára vonta a katholikusok gyülöletét, főleg pedig Kollonichét. Egyszer már őröket küldtek ki, hogy abban a házban, ahol ebédelt, elfogják és gályára vigyék. Csodálatos módon úgy menekült meg, hogy rosszullét miatt aznap nem ment ebédelni.

1693-ban modori első német lelkész lett, de itt meg az a szerencsétlenség érte, hogy boszuálló ellenségei rágyujtották a paplakot. A pozsonyi gyülekezetnek már Modorból is tett szolgálatot, amenyiben segédkezett létrehozásában annak a nevezetes, általa is aláirt egyességnek, mely a gonosz Krumbholtz-Gleichgrosz féle zavaroknak véget vetett. (Ennek, az 1697 márc. 27. én kötött egyességnek erediteje a gyülekezet kézirattárában van (Acta ecclesiastica antiqu.))

Minthogy ezen egyesség szerint a pozsonyiaknak Vibeg mellett még két rendes lelkészt keltett alkalmazni, az egyik hely betöltésénél a gyülekezet választása Schnaderbachra esett. Eleinte visszautasította a meghivást, de 1697 április 28.-án elfogadta. A modori gyülekezet nem szivesen bucsuzott a hű, tudós férfiutól. Május 5.-én mondta ott bucsubeszédét és e hó 7.-én érkezett Pozsonyba. Itt csak négy évig müködött.

1701 telén Hallébe költözött, ahol a Szt. Ulrik templom lelkésze és a gimnázium biztosa lett. Halleba utaztában úgy meghült, hogy bal oldalát többé egész életében nem tudta fölmelegiteni. Néhány év mulva konzisztóriumi tanácsos, Lichtscheid halála után 1707-ben első lelkész, a berlini Szent Péter templom prépostja, később a gimnázium felügyelője. 1716 november 6.-án halt meg.

Neje szül. Wild Magdolna volt. Fia, Frigyes, dr. juris és biró Halleban, mint buzgó könyvgyüjtő volt nevezetes. (L. Jöcher : Allg. Gelehrtenlexikon, IV. k. 309. L, ahol Schnaderbachról is szól.)

Schnaderbachtól nyomtatásban megjelent: "Biblisches Seelenkleinod oder Erklärung einiger von der Seele handelnder Sprüche H. Schrift", a kiadás helye és éve ismeretlen; "Alphabetum Pietatis oder ABC der Gottseligkeit" (egyházi beszédek), Halle 1705. Ez utóbbi műve előtt van arcképe is, melynek kisebbitett másolatát itt közöljük. (L. Klein : "Nachrichten" I. k. 362. és köv. I.)