Vibeg János

Vibeg János

VIBEG JÁNOS volt az ujjászületett pozsonyi gyülekezet első lelkésze és primáriusa 1682-ben. Sziléziából származott és a vasmegyei Szakonyban avatták föl 1655-ben a vasmegyei Buny lelkészévé. 1659-től szinte 1674-ig Locsmándon működött. 1673 október 13.-án űzték el onnan s ez alkalommal a kalocsai érsek minden borát elvette. (L. "Das . . . verwirrte Königreich Ungarn." 1683. 388. 1.) Vibeg ezután mint magánzó élt Sopronban.

1682 július 23.-án hivták meg Pozsonyba, 25.-én ért ide és 27.-én tartotta az első istentiszteletet, egy reggeli könyörgést. Az első prédikációt augusztus 2.-án mondta, "bárhogy zúgott is az ellenség". Először augusztus 18.-án ment ki az utcára Bauerfeind és Herold császári emberek kíséretében, attól kellett tartania, hogy a csőcselék megcsufolja. Augusztus 27.-én erősitették meg állásában végleg és 100 tallér évi fizetést biztositottak neki.

Vibeg különben nem volt szerencsés természetü ember. Már Locsmándon is viszálykodott gyülekezetével (Lőw Fülöp locsmándi lelkész közlése.) és Pozsonyban sem volt békés a müködése. 1689 november 17.-én a konventnek forma szerint ki kellett egyeznie vele. A Krumbholtz-féle zavarokban is részt vett, de nem tudott határozott és döntő szerepet játszani, mert se nem helyeselte Röszler hatalmaskodását, se Krumbholtz oldalán nem lépett föl nyiltan s azért a gyülekezet többsége, mely Krumbho1tz pártján volt, azt vetette a szemére, hogy ebben az ügyben gyatrán járt el. Krumbholtz eltávozása után Gleichgrosz miatt tovább folyt a küzdelem. Ezt az "urak" kivánták, mig Vibeg, úgy látszik épen ezért nem akarta a lelkészi karba felvenni. Oda fejlődtek a dolgok, hogy Vibeg 1697 február 25.-én lemondott hivataláról, de lemondását nem fogadták el. A március 27-iki kiegyezés végre befejezte ezeket a szomoru zavarokat (L. fentebb 70. I.) Vibeg 1698 november 12.-én mégis lemondott, mert betegsége megtörte. 1700 április 16.-án halt meg 67 éves korában.

Bátor lelkületéről tanuskodik a Danninger által elbeszélt epizód, mely szerint 1685 március 20.-án az egyházfi kiséretében a jezsuita kollégiumba ment, hogy a rektornál valami Maug páter hazug állitásait szóvá tegye.

Vibeg neje a soproni születésü Fischer Zsuzsánna Johanna volt. Tizenegy gyermeke közül csak egy fia és egy leánya élte tul.

Nyomtatásban megjelent: József kir. hercegnek Pozsonyban, 1687 december 9.-én történt megkoronázása alkalmából mondott beszéde, Pozsony 1687.