Pihringer Keresztély

PIHRINGER KERESZTÉLY magiszter Pozsonyban született 1641 augusztus 19.-én. Atyja, Pihringer Lipót pék és kocsmáros volt, anyja Bach Zsuzsánna, valószinüleg ahhoz a családhoz tartozott, melyből Bach János Sebestyént származtatják.

Pihringer a pozsonyi gimnáziumon tanult és 1659 november 13.-án iratkozott be az altorfi egyetemre. 1661 májusában Wittenbergába (Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum, pag. 161.) ment, később Gieszenbe. Wittenbergában 1662-ben magiszter lett. Gieszenből hivták meg 1665-ben lelkészi adjunktusnak és konrektornak Pozsonyba; miután ez év június 15.-én Wittenbergában felavatták, (Wittenbergai felavatottak könyve.) mindakét hivatalát elfoglalta és nagy pontossággal töltötte be.

Az 1672-iki nehéz esztendő Pihringerre is veszedelmet hozott. Minthogy az iskolaépületben lakott, április 10.-étől (virágvasárnap) katonák őrizték. Mert a gyülekezet kivánságára a nagyszombati törvényszék előtt nem jelent meg, életének, javainak és becsületének elvesztésére itélték. Egyébként hasonló sors érte, mint a két lelkészt, Reisert és Sutoriust. Kollonich, aki nagyon haragudott rá, akasztófával fenyegette és vasra verette. Pihringer gyenge szervezetű ember volt és olyan sulyosan megbetegedett, hogy az orvosok tanácsára levették láncait. Végre ütött a szabadulás órája, de egyuttal a számüzetése is.

Augusztus 4.-én szülővárosát mindörökre el kellett hagynia. Családja néhány héttel később ment utána. Menedékhelyet először hivataltársaival együtt Regensburgban talált. Később Bayreuthbe ment és a grófság egyházi szolgálatába való felvételét kérte. Közben Nürnbergben prédikált, mig 1672 végén Lonerstadtban vikárius lett. 1673 február másodikán Hohenstadtban lett lelkész, két évvel később Nürnberg mellett, Laufban előbb diakonus, majd (1679) pap. Itt élt 1694 december 13.-án bekövetkezett haláláig.

Mikor 1682-ben a pozsonyi gyülekezet ujra szervezkedhetett, Pihringert is hivták haza, de nem ment. (Pihringernek erre vonatkozó levele: Docum. archivi ecclesiae evang. poson. Tom. VI. pag. 83. és köv.)

Neje Heuchelin Gáspár pozsonyi városi jegyző leánya, Mária Katalin volt. Házasságukból 10 gyermekük született, de csak két leánya élte túl.

Négy latin disszertációt és nyolc (Németországban mondott) bucsuztatót adott ki nyomtatásban, ezen kivül: Dávid zsoltárainak magva, vagy tanulság, tanitás, intés, figyelmeztetés és vigasztalás Dávid zsoltárai alapján mondott 300 beszédben, röviden egybefoglalva és az együgyüek javára versben irva ("Kern der Psalmen Davids oder Lehre, Unterricht, Vermahnung, Warnung und Trost in 300 über die Psalmen Davids gehaltenen Predigten kurz behandelt und den Einfältigen zum Besten in Reime verfasst"). Nürnberg 1690. Raimundus Rimandus (Pihringer honfitársa és barátja Moller Dániel Vilmos altorfi tanár) könyvének, melyben a pozsonyi templom és iskolák erőszakos elfoglalásának történetét mondja el, munkatársa volt. A XII. fejezet egészen az ő munkája.