Götz András

GÖTZ ANDRÁS magiszter 1590 április másodikán született Schlüchternben, Kassel kerületben. Atyját Jánosnak, anyját Katalinnak hívták (Keresztelési anyakönyv Schlüchternben.) Götz tanulmányainak menetét nem lehetett kideríteni.

1615 augusztus 4.-én avatták föl Regensburgban (Regensburg város levéltárában. V. ö. Jahrb. d. Gesellsch. f. d. Gesch. des Protestantismus in Österreich. 16. évf. 218. I.)mint Jörger Ferdinánd kreusbachi, alsó ausztriai (St. Pölten mellett fekszik. - V. ö. Jahrb. d. Gesellsch. f. d. Gesch. des Protestantism. in Österreich. 24. évf. 132. I.) úr udvari papját.

Később Magyarországra jött és Vasmegyében volt pap. De az ifju Batthyány Ádám gróf 1634 január 9.-én rendeletet bocsátott ki, mely szerint birtokát minden evangélikus lelkésznek el kell hagynia. Götzöt is sujtotta e rendelet és Pozsonyban talált menedéket és alkalmazást. 1634-ben, husvét másodnapján irta alá a kontubernium törvényeit. (Götz itt is, mint regensburgi felavatása alkalmával igy jelöli meg származását: "Solitariensis, Hassus.")1642 közepén halt meg. (1642 május 21-éről még mint Schmidt Dániel lelkész leányának, Mária Saloménak, keresztapja van bejegyezve.).

Első neje, Solletmayer Regina Hallból, Felső-Ausztriából származott. (Erre utal a Pozsony város feljegyzései között levő 1639 julius 4: éről kelt bizonyitvány.) Leányai közül az egyik, Katalin, Meurer Konrád brücki (Stollberg (A Szt. Ulrici-gyülekezet házassági anyakönyve Sangerhausenben, 1638 január 4.)) előljáró neje lett, a másik, Johanna Erzsébet, Vockhell Gottfried gimnáziumi tanár, később zurányi lelkészhez ment nőül, a harmadik, Anna Benigna poäta laureatus és rektor Thomae Eliás neje volt. (Pozsonyi házassági anyakönyv 1651 április 16. - Thomae Eliásról v. ti. Jöcher: Allg. Gelehrtenlexikon 4. k. 1141. 1.) Negyedik leányának, Magdolnának, csak a nevét tudjuk.