Gleichgrosz György Ferdinánd

GLEICHGROSZ GYÖRGY FERDINÁND magiszter Pozsonyban született, de hogy mikor, az nem bizonyos, mert az 1662-től 1672-ig terjedő születési anyakönyv a jezsuiták kezén elveszett. (Igy mondja Danninger feljegyzéseiben.) Valószinüleg 1668-ban született. 1687-től Jénában (llaan, Jena hungarica pag. 33.),1688 október 10.-étől Wittenbergában tanult (Bartholomaeides, Johannes Ladisl., Memoriae Ungarorum etc. pag. 190. ), 1692 szeptember 3.-án, amint Danninger írja, 200 forint ösztöndíjjal ujra külföldre ment, de hogy hová, nem tudjuk.

A Krumbholtz-féle zavarok alatt segédlelkész lett és ezen állásában 1694 április 24.-én megerősítették. Első beszédét ez év augusztus 24.-én mondta. Vibeg és Krumbholtz pártja eleinte bizalmatlanul és ellenkezve fogadták, mig az 1697 március 27.-én lelt egyességgel adjunktusi állása megszílárdult. 1706 május 10.-én szentgyörgyi pap lett s innen 1710 július 29.-én Segner helyére Pozsonyba hívták vissza. Itt működött 1721 május 18.-án bekövetkezett haláláig.

Nőtlen volt és csendes visszavonultságban élt leánytestvérével. A tudós férfiu értékes könyvtárát 1736 július 25.-én kelt határozat alapján a gyülekezet 1200 forintért vette meg és ezzel vetette meg a liceumi könyvtár alapját. Gleichgrosz hagyatékából való a kézirattárban levő kéziratu görög evangéliom is, melyet ő Rayger Károly dr.-tól örökölt, kinek ezt görög iskolatársa, Maurokordato adta ajándékba.

Gleichgrosztól két értekezés jelent meg nyomtatásban: "Quaestiones nonullae ad illustrandam historiam passionis dominicae", Augsburg 1687 és "De Ebraeorum re militari", Jena 1690.