Egy kánaáni asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltozott: Könyörülj rajtam! Uram! ...
Egy kánaáni asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltozott: Könyörülj rajtam! Uram! Dávid Fia! Leányom gonosz démontól megszállott. Ő így felelt: Én nem küldettem máshoz, csak Izráel házának elveszett juhaihoz. Majd ezt is mondta: Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak. Az asszony azonban így felelt: Úgy van, de a kiskutyák is esznek a morzsákból, amik gazdájuk asztaláról lehullanak. Jézus így felelt: Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! És meggyógyult a leánya még abban az órában. Mt 15, 21-28.
Máté és Márk evangéliumában találjuk ezt a történetet, amely mind tartalmában, mind stílusában egyedülálló.
Ebben mondja Jézus, hogy az őt Isten csak a zsidókhoz küldte – ami számunkra talán meghökkentő.
Azt is mondja, hogy nem akar segíteni az asszonyon és megszállott lányán, bár ez a beszélgetés már nem hangzik olyan keményen az eredeti nyelven, mint első hallásra gondolnánk. A szóhasználat inkább évődő, tréfás. Jézus kutyuskákat mond és az asszony is ezzel a szóval felel neki.
Máté végig hangsúlyozza az evangéliumában: Jézus a régi próféták által megígért Messiás, akit Izrael várt. Bár az Ószövetségben is van utalás arra, hogy a Messiás majd kiterjeszti hatalmát minden népre, de első sorban mégiscsak a zsidóké, amint Péter is mondja pünkösdi beszédében. Ez felveti a kérdést, hogyan alakult volna Izrael és a világ sorsa, ha a zsidók nem megfeszítik, hanem elfogadják őt? Úgy tűnik, hogy menet közben alakultak a dolgok másképp. Úgy, hogy Jézusnak nem volt más választása, mint a Golgotán keresztül menni és így teljesíteni küldetését.
Itt azonban még az események nem bontakoztak ki. A kánaáni asszony kérése nem jogos. Tudja ő, hogy Jézus a zsidók messiása, ezért szólítja “Dávid Fiának”. Szavai utóbb átmentek az ősegyház istentiszteleti liturgiájába is: Kürie eleészon! Uram könyörülj rajtam! Beszéde és egész magatartása arra utal, hogy neki nem jár semmi. Méltatlansága ellenére, a hit merészségével fordul Jézushoz.
Miért méltatlan? Egyrészt, mert kánaánita. Nem tartozik a választott néphez. Másrészt, mert a démonikus megszállottság mögött mindig valami okkult bűn volt, amit vagy a család, vagy maga a megszállott követett el. Az ördöggel cimboráltak, és most Isten segítségét kérik?! Jézus – a látszat ellenére – nem szigorú, sőt! Szavaival inkább oldja a feszültséget, amit az eset szemtanui, a tanítványok éreztek.
A megoldást pedig az asszony hite eredményezi.
Tanulság: Mindenki méltatlan. Csak kegyelem van. Könyörület. Ezért fordulhatunk Jézushoz. Nem formálhatunk jogot segítségére, de kérhetjük, hiszen rajta kívül ki segíthetne? Követjük a kánaáni asszony példáját: Bár méltatlan vagyok, akkor is hiszem, hogy könyörülsz rajtam Uram.
Csepel, 2023. március 5.
|