|
Mondta pedig annak is, aki őt meghívta: Mikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat...
Mondta pedig annak is, aki őt meghívta: Mikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat; nehogy viszont ők is meghívjanak téged, és visszafizessék néked. Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat. És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor. Lk 14, 12-14.
A javak elosztása ősi emberi probléma. Régen annak volt több, aki erősebb volt. Utóbb annak lett több, aki okosabb volt. Most annak van több, akinek amúgy is sok van.
A világ javainak felét a világ lakosságának egy százaléka birtokolja. Ez olyan, mintha száz embernek lenne egy kenyere és egy közülük elvinné a felét. Azután a maradékon is igazságtalanul osztoznának. A fél kenyeret fölvágnák tíz szeletre és a további öt ember elvenne kilencet. A maradék egy szeleten pedig osztozna a többi 94 ember. Nagyjából ilyen igazság(talanul)osan oszlik meg manapság az emberiség vagyona. Egyébként mi itt Európában az 5 között vagyunk. A 94 más földrészeken él.
Mi késztet valakit arra, hogy megossza javait mással? A gazdagság biztos nem. A szegénységben pedig nincs mit megosztani.
Jézus szerint csak az tud önzetlenül adni, aki hisz az igazak feltámadásában.
Az emberek azért értékelik túl az élet dolgait, mert azt hiszik, hogy nincsen másik élet. Ha pedig csak ez van, akkor hajrá, aki kapja marja! Ez persze kizárja az erkölcsi megfontolást és az irgalmasságot gyengeségnek, az önzetlenséget pedig bolondságnak tekinti.
Nem az tesz igazzá, hogy adunk, hanem az Istenhez tartozásunk. Nincsen itt örökségünk, hanem Jézusnak vagyunk örököstársai. Ezt hisszük. Ezért mondunk le könnyedén a végesről, mert miénk a végtelen. De nem mindenkié a hit. És a hitet el is lehet veszíteni. Apámnak kevés mondata maradt meg bennem, de az a megrendítő mondat igen, hogy: Fiam, én elveszítettem a hitemet. Szerintem ugyan nem végleg, mert végül újra megtalálta, de addig eltelt pár évtized.
Politika, ideológia, eszme sosem fogja rábírni az embert arra, hogy megossza javait mással. Az elveszett Paradicsom helyett mindig megpróbálja megteremteni a maga privát kis Paradicsomát – ha kell Isten ellenére és embertársai kárára. Jézus azonban azzal biztat, hogy nem veszett el végleg az Paradicsom, csak kicsit várni kell rá. Addig pedig ne irigyeljük egymástól azt, amit ez az élet nyújtani tud. Nincs semmi értelme. És várni is könnyebb, ha életfelfogásunk afelé az Örök Ország felé mutat, amit Isten készített az őt szeretőknek. (Esetleg olvassuk Ferenc pápa Evangelii gaudium c. buzdításának vonatkozó részeit! Magyarul is hozzáférhető)
Csepel, 2020. szept. 27.
|
