1%

Egy ember nagy vacsorát készített, és sok vendéget hívott meg. A vacsora órájában elküldte a szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden készen van! De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente neki: Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem! A másik azt mondta: Öt pár ökröt vettem, megyek, hogy lássam, mit érnek. Kérlek, ments ki engem! Megint egy másik azt mondta: Most nősültem, azért nem mehetek. Amikor visszatért a szolga, jelentette mindezt urának. A ház ura ekkor megharagudott, és ezt mondta szolgájának: azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat. Lk 14,16kk.

Jézus ebben a példázatban az emberi élet három oldalát mutatja be. Ez a háromszög határolja és zárja be az emert szigorú életkeretek közé. A tulajdon, a munka és a család. Ezeket pozitívan szoktuk értékelni. Ugyanakkor e három az, ami Isten országának elutasítását vonhatja maga után. Annak jelképe a példázatban a nagy vacsora. Isten meghívása át kellene rendezze a prioritásokat. Mégsem így történik. Az ember nem tud elszakadni azoktól a dolgoktól, amik ebben a világban meghatározzák , és nem tud odafordulni ahhoz, amit Isten kínál. Nem lát túl a látóhatáron, még ha az véget is ér a halállal. Kérdés, hogy nem túlzott-e Jézus igénye? Nem kér-e olyasmit, ami lehetetlen? Sokan állítják, hogy Jézus követői, de milyen mértékben és milyen határig? Olyan igékre gondolok, hogy “Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön!” meg hogy “Szeressétek ellenségeiteket!” Miről tud lemondani az ember azért, hogy az “odafelvalókkal” törődjön és ne a földiekkel (Kolossé 3,2) ? Mivé lenne az emberi társadalom, ha mindenki így tenne? Nem omlana-e össze minden? Ha helyesen értjük Jézus példázatát, akkor nem a tulajdon és nem a munka, vagy a család a probléma. Nem az a baj, hogy ezek vannak, hanem az hogy nincsenek a helyükön. Isten elé kerülnek, ami nem helyes. Nem lehet ez a három az élet értelme és célja. Tegyük félre, ha Isten hív vele való közösségre, lelki egyesülésre, vele tölthető időre, döntésekre. Nehéz ez. A tanítványok is kétségbe estek egyszer és megkérdezték: Akkor kicsoda üdvözülhet? Jézus válasza pedig egyszerű volt: Embereknél ugyan letehetetlen, de Istennél minden lehetséges. (Márk 10,27) Ezt persze úgy kell értenünk, hogy van kegyelem, van bűnbocsánat. Azért lehetséges.

Csepel, 2022. június 26.