1%

Amikor pedig bevezeti az elsőszülöttet a világba, ismét így szól: "Imádják őt Isten angyalai!" Vajon ezek nem mind szolgáló lelkek? Azokért küldettek szolgálatra, akik örökölni fogják az üdvösséget. Zsid1,6-14.

Értünk lett minden. Akik hiszünk. Jézus Krisztusban, a mi Urunkban és Megváltónkban. Őt tette Isten mindenek fölött királlyá és uralkodóvá. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy hódoljunk előtte. Mint egykor a pásztorok és a bölcsek. A legszegényebbek és legtudatlanabbak, és a legnagyobbak és leggazdagabbak. Ezzel mutatta az utat előttünk. Mindegy, hogy az ember hogyan áll. Egy a fontos, hogy a kijelentés szerint Jézus előtt hódoljon. Nem törődve az értelem kifogásaival. Nem törődve a méltatlansággal, emberi gyarlósággal. Nem tekintve másra, csak őrá, akit az Atya elküldött. Akit mindenek fölé emelt. Nem csak az a világ van, amit látunk. Szellemek és angyalok világában járunk, amikor Jézus világosságába lépünk. Nem lenne helyünk ott, ha Isten nem szeretne bennünket annyira. Azért lett emberré, hogy átéljük megbecsültetésünket. Tisztességünket. Azt, amire teremtett minket egykor. Hogy legyünk az ő képmása, hatalmának részese, hordozója a teremtett világban. És nem mondott le rólunk a bukás után sem, hanem elhatározta, hogy újjáteremt minket és olyan méltósággal ruház fel, mint ami egykor a miénk volt. Gyermekeinek méltóságával. Azzal a ragyogással, ami csak őbenne van. Az ő dicsőségével. Ez a dicsőség ragyogott fel Karácsony éjjelén, amikor megszületett a gyermek, a fiú, akit megígért, már Évának, amikor azt mondta: Születik majd egy fiú, aki a kígyót eltapossa. Ezért ünnep ez. Örökkévaló ünnep. Átjár szívet és lelket. Megrendítő szeretet. Isten irántunk való hűsége. Karácsony nem a szeretet ünnepe, hanem Isten ragaszkodásának ünnepe, amit irántunk, emberek iránt tanúsított – mindennek ellenére.

Csepel, 2021. dec. 24.