1%

Másnap ismét ott állt János és kettő az ő tanítványai közül, és ránézvén Jézusra azt mondta: Íme az Isten Báránya ! Jn 1, 35-36.

Minden vallás ismeri az áldozat fogalmát. Az az emberi tapasztalás szűrődik le ebben, hogy erőfeszítés nélkül nincs eredmény sem. Azt, hogy miért mekkora áldozatot kell hozni, mindig annak értéke mutatja meg. Az áldozat indító oka mindig a szeretet.

Jézus mondja: Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. Van, aki a hazáért hoz áldozatot. A szülő a hétköznapok csendes áldozatával neveli föl gyermekeit. Itt is érték születik. Más a hivatásának áldozza életét, hogy segítségére legyen embertársainak. Jézust a Szentírás Isten Bárányának, áldozatának nevezi. A keresztyénség az egyetlen vallás, amelyben nem az ember hoz áldozatot, hanem Isten. Nem az a cél tehát, hogy Isten elfogadja az ember áldozatát, hanem, hogy az ember elfogadja-e Isten áldozatát. Mi az az érték, ami Istent áldozathozatalra készteti és mit akar ezzel elérni?

Az első kérdésre egyszerű a válasz: Isten legdrágább kincse az ember. Szeme fénye, gyermeke. Az ember az a becses érték, akiért Isten áldozatot hoz. Olyan becses, hogy érte semmi sem drága neki. Isten az embert - a maga hasonlatosságára – önálló személyiséggé teremtette, s ennek számtalan kibontakozási lehetőséget adott az élet továbbadása révén. Mivel az ember önálló személyiség, Isten nem kényszeríti teremtő akaratával, nem erőszakolja meg isteni hatalmával – bár megtehetné. Úgy van ez, mint hogy szeretteinket se hozzuk önkívületi állapotba, hogy viselkedésükön változtassunk. Nem ütjük fejbe a gyereket, ha hisztizik, hogy maradjon nyugton, hanem eszére, szívére próbálunk hatni. Itt kapjuk meg a választ a második kérdésre, hogy mit akar Isten elérni Jézus áldozatával: Először azt, hogy az ember ne féljen tőle. Ha rossz a lelkiismerete, akkor se. Ezzel a szívünket célozza meg. Másodszor, hogy az embernek nyíljon rá a szeme, hogy nem hiábavaló az élete, örök távlata van. Ezzel az értelmünket célozza meg. Tanít minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. Végül harmadszor, hogy maradjunk meg a szeretetben, szeressük egymást, ez határozza meg tetteinket. Ehhez Ő segítséget nyújt, mindenkor. Ezzel pedig az akaratunkat fordítja helyes irányba. Van tehát oka és célja annak a nagy áldozatnak. – Bár célba érne nálunk is!

Csepel, 2018. márc. 4.