1%

Jézus mondta: Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem velem gyűjt, az tékozol.

Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong nyugalmat keresve, és ha nem talál, akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. És amikor odaér, kisöpörve és felékesítve találja. Akkor elmegy, vesz maga mellé még másik hét, magánál is gonoszabb lelket, bemennek és ott laknak; és végül ennek az embernek az állapota rosszabb lesz, mint azelőtt volt. Lk 11, 23-26.

Könnyedén vesszük a Jézushoz tartozásunkat. Mintha nem járna felelősséggel, kötelezettséggel, elköteleződéssel. Örülünk, ha még tudunk örülni, a kegyelemnek, de ez az öröm bizony hamar megfakul, ha nem társul szolgálattal. A legtöbb – magát keresztyénnek valló – ember annyi szolgálatot sem vállal, hogy vasárnap elballagjon a templomba és elénekeljen egy dicséretet. Jézus pedig nagyon komolyan beszél arról, hogy munkatársai vagyunk a világban. Később az apostoli levelekben egyenesen arról van szó, hogy az egyház népe a Krisztus teste. Vajon lehet-e a test tétlen? Vajon nem kell-e azt cselekednie, amit a fej parancsol? A tétlen testrész elhal. Miként a szőlőtőtől elvált szőlővessző. Számtalan együtt cselekvési lehetőségünk adódik nap mint nap az Úrral. A beszédünk, az imádságunk, a segítő jelenlétünk, az igazsághoz és szeretethez való ragaszkodásunk mind módot adnak arra, hogy Jézussal közösségben tegyünk, Lelkével elteljünk. Maradjatok énbennem és én tibennetek – mondja. Ha elszakadunk a főtől, annak a passzivitásnál súlyosabb következménye is van. Ha nem a Szent Szellem irányítása alatt élünk, akkor a gonosz szellem(ek), démonok befolyása alá kerülünk. Nem szabad félvállról venni ezt a dolgot. Rengetegen vannak, akik félkeresztyének, és ahol meghasadtak, ott beférkőzött a gonoszság lelke. Észre sem veszik, meg se gondolják, azaz meggondolatlanok. Nem jó, ha valaki Krisztus ismerete nélkül nő föl és él. Ám sokkal rosszabb, ha ismerte, hallott róla eleget, de elzárta előle a szívét. A megtéretlen ember megtérhet, de hogyan térhetne meg az, aki azt hiszi, hogy nincs szüksége megtérésre? Márpedig nem azért van olyan kevés gyakorló keresztyén, mert nem tudnak a Megváltóról, hanem azért, mert közömbösek iránta. Nem akarják szorosra fűzni a vele való kapcsolatot, vagy egyáltalán nem is akarják azt. Jézust nem a rómaiak kegyetlensége, hanem kora hívőinek cinikus közönye juttatta a keresztre. Bizony, aki nincs vele, ellene van. De sokan vérig sértődnének, ha ezt a szemükbe mondanák: Te Krisztus ellensége vagy, a közömbösséged miatt. Szeresd az Urat! Teljes szívedből! A szeretet nem tud közömbös lenni. Isten Fia nem „hiszek a magam módján” vallásosságot vár tőlünk, hanem odaadást. Ő is odaadta magát, beleadta magát teljesen ebbe a kapcsolatba. A jó pásztor életét adta a juhokért! Életközösségre hív minket magával. Nem fél szívvel. Ez lenne az élet értelme. Egy napon majd rá fogunk jönni.

Csepel, 2022. márc. 20.