1%

Mert az Isten igéje élő erő, élesebb a kétélű kardnál, behatol és szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízeket és a velőket, és megítéli a töprengéseket és a szív érzéseit. Semmiféle teremtmény nem láthatatlan a színe előtt, sőt, minden mezítelen és nyitott annak a szeme előtt, akinek elszámolással tartozunk. Mivel tehát olyan kiváló főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, tartsunk ki a hit mellett. Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem mint aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, bár nem esett bűnbe. Menjünk hát bátran a kegyelem trónjához, mert jó alkalom ez arra, hogy megindultságában megkegyelmezzen nekünk. Zsidókhoz írt levél 4,12-16. (részben saját fordítás-kísérlet)

Kétélű fegyver! - szoktuk mondani, ha megvan az esélye, hogy valami ránk is visszaüt. Szó vagy tett is lehet. Pál Isten hangját tartja ilyennek. Ha továbbmondjuk, vagy esetleg másokon számonkérjük, óhatatlanul mi is érintettek leszünk. A kétélű kard egyik éle az ellenfél felé fordul, de a másik mindig a kardforgató felé. A kép a kortársak előtt szemléletes. A római hadseregben rendszeresített félelmetes, közelharci fegyver, a gladius (ebből származtatott a gladiátor szó is) a rövid, kétélű kard. Vívni nemigen lehetett vele, inkább csak szúrni vagy ütni. Ha valaki nem rendelkezett kellő fizikai erővel, könnyen magát is megsebezte. - Isten szava is irgalmatlanul hatol át az emberi személyiség minden rétegén. Behatol és szétválasztja a lelket és a szellemet (ψυχῆς καὶ πνεύματος ). Fontos szétválasztás, hogy ne a lélek uralja a szellemet. Az óádámi természet az Istentől valót. A zsigerekig is elhatol, hogy megítélje az indulatokat, rávilágít arra, hogy az ember gondolatai milyen hiábavalók és hogy a szív érzései mögött milyen szándékok lapulnak. Valóban lehánt minden mázt és képmutatást. Valósággal pőrére vetkőzteti az embert, hogy kellőképpen szégyellje magát az Isten előtt, akinek számadással tartozik. Ugyanakkor Jézus – bár áthatolt az egeken: minden anyagi és szellemi szférán – nem megvetéssel, hanem együttérzéssel tekint erre a lemeztelenített és megszégyenült emberre.Senki sincs irántunk olyan szánalommal, mint ő. Gyarlóságaink nem arra indítják, hogy elvessen minket, sőt bensőjében megindul, hogy magához öleljen, felemeljen. Bátran állhatunk elé, mert nem ítél el. Csodálatos meghívás ez, melynek ha valaki enged, átélheti Isten ölelését, hasonlóan a példázatbeli tékozló fiúhoz, vagy az ítélet alól felmentett házasságtörő nőhöz. Vajon lesz-e, van-e bátorságunk odajárulni a kegyelem trónusához, amíg el nem fogy az időnk? Ez itt a kérdés.

Csepel, 2019, febr. 15.