Mikor azért azok a férfiak hozzámentek, mondták: Keresztelő János küldött minket te hozzád: Te vagy-e az, a ki eljövendő, vagy mást várjunk? És felelt Jézus: Mondjátok meg Jánosnak, a miket láttatok és hallottatok: hogy a vakok látnak, a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, a siketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek az evangélium prédikáltatik. És boldog, valaki én bennem meg nem botránkozik. Lk 7, 20-23.
És akkor a mostani vasárnap: Mikor azért azok a férfiak hozzámentek, mondták: Keresztelő János küldött minket te hozzád: Te vagy-e az, a ki eljövendő, vagy mást várjunk? És felelt Jézus: Mondjátok meg Jánosnak, a miket láttatok és hallottatok: hogy a vakok látnak, a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, a siketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek az evangélium prédikáltatik. És boldog, valaki én bennem meg nem botránkozik. Lk 7, 20-23.
Keresztelő János börtönben van. Helyzete kilátástalan. Alighanem sejti, hogy ki fogják végezni.
Okkal várja tehát Jézustól, hogy ha ő a Messiás – aki a foglyoknak szabadulást ígért – akkor segítsen rajta is. Követei tehát jogos kérdéssel keresik fel Jézust.
Jézus nem segít. Bár tisztában lehet vele, hogy Keresztelő Jánosra halál vár. Ő nem elvárásokat teljesít, hanem az Írást teljesíti be. Keresztelő János sorsa nem egyedi, hamarosan Jézusnak is ki kell ürítenie a keserű poharat. Isten szolgálatában, Isten követségében járni nem jár extra védelemmel. Lényegében inkább célirányos. Jézus, válaszában erről üzen Jánosnak. Azért küldte őt az Atya, hogy gyógyításaival, sőt holtak feltámasztásával, tisztátalan lelkektől való szabadítással felhívja az emberek figyelmét: Betelt az idő! Amit Isten korábban megígért – a megváltás – eljött. Kétség nélkül Ő a Messiás. Ő hozza a bűnök bocsánatát, ő állítja helyre az ember és Isten között megbomlott kapcsolatot, Ő ad örök életet.
Keresztelő János megkérdezhetné: Jó-jó, de mit segít ez rajtam? Azt hiszem azonban, hogy nem teszi. Talán éppen Jézus üzenete tölti el a szívét azzal a békességgel, amivel szembe tud nézni a halálával. Az ő küldetése véget ért. Sorsa beteljesül, jutalma Istennél van. Isten műve pedig tovább megy, hogy akik hisznek, azok életet nyerjenek. Keresztelő János élete nem a fizikai léte, hanem egy rész a nagy egészből, Isten tervéből, hogy mindazok, akik életre választattak, megtérjenek.
Mi van, ha nem segít nekem, rajtam Jézus? Keresztelő János kérdése a mi kérdésünkké is lehet. Lesz is, amikor így vagy úgy elérkezik a halálunk órája. Föltehető persze a kérdés sok más élethelyzetben is. Jézus válasza az, ami akkor is volt: Mindenki a neki szánt szerepet töltheti be Isten örök tervében. Ha betölti. Ez a legtöbb. És ha meg nem botránkozik, akkor végül jutalmát veszi. Minden megélt szenvedés – testi vagy lelki – Jézus szenvedésével rokon.
Luther szerint az egyház legfőbb ismertetőjegye a kereszt.
Mármint amit Krisztusért és vele együtt hordoz.
Annakokáért a kik az Isten akaratából szenvednek is, ajánlják néki lelküket mint hű teremtőnek, jót cselekedvén. Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint. Sőt, amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek. I. Pt 3-4.
Csepel, 2018. okt. 28.
|