János pedig, mikor hallott a fogságban Krisztus cselekedeteiről, elküldött kettőt az ő tanítványai közül azzal a kérdéssel: Te vagy az, a ki eljövendő, vagy mást várjunk? Jézus így felelt: Menjetek el és jelentsétek Jánosnak, a miket hallotok és láttok: A vakok látnak, és a sánták járnak; a poklosok megtisztulnak és a siketek hallanak; a halottak föltámadnak, és a szegényeknek evangélium hirdettetik.
János pedig, mikor hallott a fogságban Krisztus cselekedeteiről, elküldött kettőt az ő tanítványai közül azzal a kérdéssel: Te vagy az, a ki eljövendő, vagy mást várjunk? Jézus így felelt: Menjetek el és jelentsétek Jánosnak, a miket hallotok és láttok: A vakok látnak, és a sánták járnak; a poklosok megtisztulnak és a siketek hallanak; a halottak föltámadnak, és a szegényeknek evangélium hirdettetik. Máté 11, 2-5.
Jézus általában szívesen tanította és magyarázta az Isten országára tartozó dolgokat. Ebben az esetben azonban semmiféle tanítással nem terheli Keresztelő János börtönben gyötrődő lelkét. Csak igére utal, amit valószínűleg János is ismert, és ami most beteljesedett. Beteljesedett! Olyan csengése van ennek, hogy valaki megtartotta az ígéretét. Megcselekedte, ami korábban csak szó volt. De ritkán történik ez az embervilágban! Annyi szép szó hagyja el az ajkunkat, amiből aztán nem lesz semmi. Ígéretek, melyek csak ígéretek maradnak. A gyermek ígéri, hogy szót fogad, aztán dehogy. A konfirmandus, hogy hű lesz egyházához – színét se látjuk többé. Az oltár előtt hangzik: Holtomiglan-holtodiglan. Nem úgy lesz. A gyónásnál fogadjuk: Igyekszem Isten akarata szerint élni. A templomajtóig talán ha kitart. Segíteni fogok! Csak közbejött valami... Boldogabbak lehetnénk, ha hűnek bizonyulnánk kimondott szavunkhoz.
Isten azt mondta, hogy az igaz prófétát arról lehet megismerni, hogy amit prófétált, az beteljesedik. Jézus esetében nem beteljesedik, hanem ő maga teljesíti be.
Tettei mérik meg az igazát, nem a szavai. Gyógyulnak körülötte testi-lelki értelemben. Ez üzeni Jánosnak : Én vagyok!
A cselekedetek tájékozódást kínálnak mindenkor.
Kapcsolatainkat építhetjük aszerint. Bizalmunkat ajándékozhatjuk annak, akinek tettei igazolják jellemét. Nyilván fordítva is; ha valakinek a tettei ellentétben állnak szép szavaival, akkor méltán kezdünk gyanakodni. A megnyerő külső, behízelgő hang, gyakran elfedi a romlottságot.
Az egyházban nagyon sok szó hangzik el. Veszélyesen sok. Olyan ez, mint amikor a háború után fedezet nélkül kezdték el nyomtatni a szebbnél szebb pénzeket. A külleme még megvolt a bankjegyeknek, csak már fizetni nem lehetett velük. Az ember is járhat hasonlóan, ha elvész a tanítás és a cselekvés koherenciája. “Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld!” (2 Tim 3,5.)
Jézus azért állítja példaképül hallgatói elé Keresztelő Jánost, mert ő az volt, akinek látszott. Tanítását élete hitelesítette. Éppen ez által lehetett a Messiás útkészítője. Készítsétek az Úrnak útját! - mondja Ézsaiás. Ez a küldetés ma is érvényes. Mi is lehetünk Jézus útkészítői, hogy eljöjjön az Isten országa sokakhoz. Ha tetteinkben tükröződik az igazság, akkor az teljesedik be, amit Jézus tett értünk. Valóságos csoda ez, mint az egykoriak. Hirdeti, hogy Jézus – az eljövendő – egykor és ma is, ugyanaz.
Csepel, 2019. dec. 15.
|