1%

Bárcsak olyan volnék, mint amilyen hajdan, mint mikor még Isten vigyázott rám! Amikor mécsese világított fejem fölött, sötétben is az ő világosságánál járhattam; mint amilyen ifjúkorom idején voltam, amikor Istennel közösségben élhettem sátramban; amikor még velem volt a Mindenható, és körülöttem voltak gyermekeim; amikor lépteim tejszínben fürödtek, és mellettem a kősziklából is patakokban ömlött az olaj. Jób 29, 2-6.

Jób panasza az Örökkévaló előtt a mindenkori ember életérzése, aki úgy érzi magára maradt, Isten nem hallgatja meg imádságát. Utolérték az élet megpróbáltatásai. Vesztesége az ifjúság, az egészség, a barátok, a család. Keresztény hitünk hamis beállítása, hogy aki bízik Istenben, hozzá ragaszkodik és engedelmesen követi törvényeit, annak az élete, öregsége, halála gondtalan lesz. Bár egykor a zsidóság ezt tanította, és újabban az egyház is ezt sugallja, de ennek ellentmond az élet valósága. Bizony a hívő ember is kerül nehéz helyzetbe! Éri veszteség, felborulnak az emberi kapcsolatai, megrendül az egészsége. Isten nem veszi ki övéit a világból! Jézus is mondja: Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy örizd meg őket a gonosztól. A gonosz ugyanis Isten ellen akar fordítani bennünket. Cáfolni akarja Isten irántunk való szeretetét, hűségét. A szívünket akarja elfordítani attól, akié vagyunk. Erre pedig akkor van módja, ha sorsunk alakulásából akarjuk kiolvasni, hogy Isten hogyan és mennyire szeret minket. Ez azonban babonaság. A vallásnak olyan formája, ami nem tud megmenteni. Nem azért bízunk Istenben, ami történik velünk, hanem annak ellenére. Egyetlen tájékozódási pontunk a golgotai kereszt. Így vihetjük békével és reménnyel a magunkét. Jézus, életek fordulópontján biztatta az embereket: A bénát, amikor még az ágyán feküdt – Bízzál fiam! A halott fiát sirató özvegyet – Miért sírsz? A lányát gyászoló Jairust – Ne félj, csak higgy! A leprával borított embert – Menj el a papokhoz! A tolvaj Zákeust – Ő is Ábrahám fia! A rongyos halászt – Ne félj, ezentúl embereket fogsz! A gyilkos Saulust – Nekem fogsz szolgálni értem fogsz szenvedni! S bár Jézus beavatkozott ezekben az esetekben, de az élet ment tovább és a legfontosabb mégis az volt, hogy sosem szabad föladni az Isten iránti bizalmat. Annak ellenére is bízni kell, ami történt, történik. Legyen bár bűn, betegség, bántás, veszteség, halál, ki kell tartani. Miért? Mert így igazságos. Az emberek sokszor érzik úgy, hogy ami történik velük, az nem igazságos. Emberi mértékkel talán így is van. A mi részünkről azonban egyedül az igazságos, ha Istenben bízunk. A Szent Lélek ezt a - józan ésszel meg nem okolható - bizalmat táplálja a szívünkben. Azért mondja Jézus: Maradj meg a hitben mindhalálig és amikor minden véget ér, neked adom az élet győzelmi koszorúját!

Csepel, 2021. okt. 17.