Márk 1, 14-18
Miután pedig János tömlöcbe vettetett, elment Jézus Galileába, prédikálván az Isten országának evangéliumát, mondván: Betelt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban. Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látta Simont és Andrást, annak testvérét, amint a tengerbe hálót vetettek; mert halászok voltak. És mondta nekik Jézus: Kövessetek engem, és én azt művelem, hogy embereket halásszatok. És azonnal elhagyván az ő hálóikat, követték őt. Márk 1, 14-18.
Az egyház fogantatásának lehetünk tanúi. Itt az idő, hogy Jézus kilépjen az inkognitóból és nyíltan megmutatkozzon, mint Isten Fia. Itt az idő! Mi is átélünk ilyen helyzetet: Vizsga, műtét, szülés, halál – "kairosz" – amikor indulni kell, helyt kell állni, kockáztatni, bátornak lenni.
Az évszámot nem tudjuk, amikor Jézus előlép. Ő tudta, hogy miért akkor és ott. Isten időszámítása nem alkalmazkodik emberi lehetőségekhez vagy környezethez. Jézus nem válogat "humán erőforrást" a jövőbeni apostoli szolgálathoz. Akkor éppen ők voltak ott. A halászok. Keresztelő János bebörtönzése volt a szikra, ami meggyújtotta a lángot, hogy felragyogjon Isten országának fénye a világban Jézus arcán. Miért hívta el azokat a halászokat? Azért, hogy szemtanúi legyenek mindannak, ami történni fog. Jézusnak szüksége van ezekre az emberekre, akik látni fogják hatalma szavának cselekedeteit., s utóbb maguk is részesülnek belőle. Minél együgyűbbek, annál jobb. Utóbb úgyis ki kell üresíttetniük, hogy a Szent Szellem szabadon áradhasson rajtuk keresztül. Mozdulnak Jézus egyetlen szavára. Nem okoskodnak, nem mérlegelnek, nem ellenkeznek. Olyan ez, mint amikor Máriához szólt az angyal: Fiút fogsz szülni... és Mária ráfelelt: Legyen úgy, ahogy mondtad! A halászok is hasonlóképpen. Emberhalászok leszünk? Legyen! Aztán együtt bemennek a kapernaumi zsinagógába, ahol Jézus szavára eltakarodik a tisztátalan lélek. Elkezdődött...
Csepel, 2018. jún. 3.
|