1%

Lelkem Istenben lel nyugalmat, segítség csak tőle jön. Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő az én váram, nem rendülök meg. Meddig fenyegetitek még ti mind az egyet, hogy ledöntitek, mint az omlott falat, mint a düledező várfalat? Csupán csalást eszelnek ki, akiknek hazugság az örömük. Hazugság van a szájukban, s kívánják az áldást, bár szívükben átkot hordoznak. Istenben keress, lelkem, nyugalmat, segítség csak tőle jön! Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő a váram, nem rendülök meg. Üdvöm és dicsőségem Istentől várom, ő az én erős sziklám, igen, Isten a menedékem. Népem, remélj benne minden időben! Öntsétek ki előtte szíveteket, hiszen Isten a mi menedékünk! Ádám gyermekei olyanok, mint a fuvallat, az emberek fiai csalfák. A mérlegen gyorsan emelkednek, együtt is könnyebbek, mint a fuvallat. Ne bizakodjatok a hatalomban, ne dicsekedjetek rablással, s ha javaitok gyarapodnak, a szívetek ne tapadjon hozzá! Egyet szólt az Isten, két dolgot értettem belőle: Istené a hatalom és tiéd, ó Uram, a kegyelem. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint. 62. Zsoltár

Arra int a zsoltáros, hogy ne bízzunk emberekben. Az emberi szándékok és akaratok mindig át vannak itatva hazugsággal. Magukon viselik Ádám és Éva átkát. A jó szándék fonákjára fordul. A jótett képmutatássá lesz. Vagy a nyílt gonoszság tombol, vagy hiábavalóságnak áldozza oda az ember az életét. Ez pedig nem is lehet másképp, mert Isten szelleme nélkül az emberen más szellem uralkodik. A hazugság gonosz szelleme. Az emberek pedig a megtévesztésben élnek és azt sem tudják, hogy mit csinálnak, sem azt, hogy mit beszélnek. Ez alól az átok alól csak a názáreti Jézus Krisztus adhat feloldást. A hozzá térő szív elcsendesül, nyugalmat lel Istenben. Elhallgatnak a világ harsogó hangjai, a nagyot mondó szájak. Elhallgat az emberi szív saját tévesztő gondolata is. Csak Ő marad. Az igazság. De nem magától értetődő, hogy az ember oltalmat találhat Annál, aki ellen teljes lényével lázad. Krisztusért van ez. Azoké, akik benne hittek és elhitték, amit az Atya közölni akart, akar általa. Akik kegyelméből vették a Szent Szellem ajándékát. Ha közéjük soroltatunk, akkor mondjuk mi is a zsoltárossal: Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő a váram, nem rendülök meg. De mi kell ehhez? "Boldogságom és dicsőségem Istentől várom!"

Öntsétek ki előtte szíveteket! Olyan jó, hogy ezt megtehetjük! Mi ömlik ki a szívünkből? Sok keserűség, harag, kétség, önzés, fájdalom, csalódás, félelem, aljas vagy csak buta szándék. De ott van a vágyakozás is a jóra, a megváltásra a segítségkérésre végtelen megalázottságunkban és gyengeségünkben. Mindezt kiönthetjük Isten elé, aki rátekint az ő egyszülöttére, aki azt mondta: Aki hozzám jön, semmiképpen meg nem vetem! Mert így szeret minket a mi Urunk.

Mert azt mondtad te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá! Zsolt 91,9. Ennyi volna. A többi pedig csupa kegyelem.

Csepel, 2021. dec. 31.