A jó pásztor életét (lelkét) adja a juhokért (János 10, 11-16)
Végy egy papír lapot és írd le: Ki tenne érted valamit? Nem valami apróságra gondolok, ami nem igényel semmilyen erőfeszítést. Ki tenne érted olyasvalamit, ami az ő részéről komoly kockázattal jár? Ki az, aki rád szánná az idejét hosszú távon és nem rest dolgozni azon, hogy a te életed kiteljesedjen? Ki az, aki mindezt önzetlenül teszi, nem várva érte semmilyen ellenszolgáltatást? És ki az, aki mindezt életed végéig ugyanazzal a hűséggel, kitartással tenné? - Úgy vélem, ha ilyen embert keresnél elég rövid lenne a lista. Talán üresen is maradna a papír.
Ugyanakkor vágyat is érzel arra, hogy legyen valaki aki így szeret.
Jézus az. Jézus szeret így. Szoktuk mondani, hogy "a lelkét kiteszi valakiért, valamiért" az ember. Jézus pontosan erről beszél: A jó pásztor lelkét (a bibliai görögben: pszüché) is odaadja a juhokért! A béres még a fizikai veszélyt sem vállalja – ha farkast lát elfut. A pásztor nemhogy a testét, de a lelkét is odaadja a juhokért. Rólunk van itt szó. Így szeretett, így szeret bennünket Jézus. Vérét ontja értünk a kereszten. A lélek pedig a vérben van. (III. Mózes 17, 11.) Ismerem az enyéimet – ez azt jelenti, hogy megjelölt minket az ő vérével. A zsidók mondják is a megfeszítés előtt: Vére rajtunk és a mi fiainkon! Ez kettőt jelent: Egyrészt, hogy válalják a felelősséget Jézus meggyilkolásáért – ők így értik. Azután majd másképp is megértik, hogy Jézus vére lett megváltás és bűnbocsánat Izrael, sőt az egész világ számára. Elkerül (a pészach, páska ezt jelenti!) – a Bárány vére miatt – minket az ítélet.
"Ismernek engem az enyéim" – ez pedig azt jelenti, hogy részesedem a vére általi megváltásban.
Ez köti össze a hívő embereket. Jézus vére. Így lesz egy nyáj, egy pásztor. Jézus nem a felekezetek egyesítésére gondolt, amikor ezt mondta. Arra utalt csak, hogy a zsidó népen kívüliekből is épül majd a gyülekezet, és Ő vezet majd mindnyájunkat. (Milyen különös ez a szó. Ebben is a "nyáj" van.)
Csepel, 2017. ápr. 30.
|