És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek.
És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek.
Máté 6,12.
(Szó szerint: Engedd el a tartozást, ahogy mi elengedtük a nekünk tartozóknak.)
Jézus mond egy példázatot is erről, amikor az adós szolgáról beszél (Mt 18,23-35). Sok mindennel tartozunk egymásnak: Figyelemmel, türelemmel, megértéssel, hibák elnézésével, szeretettel, adott esetben egy öleléssel, baráti kéznyújtással, bátorító szavakkal, megértő hallgatással, esetenként javaink megosztásával, és a legfontosabbal; az evangéliummal, a Jézusról való igaz beszéddel. Szóval jó nagy a tartozásunk, amit minden nap csak gyarapítunk. Totálisan eladósodtunk egymásnak. Ha mindezt számonkérnénk – tudjuk – aligha vezetne jóra. Mégis, kimondatlanul is számonkérjük. Ebből származik az élet sok keserűsége.
A megbocsátás nem esemény, hanem lelki állapot. Azért is áll múlt időben: elengedtük. Gyerekeimnek szoktam mondani: Ne kérj bocsánatot, csináld jól. Neked én már akkor mindent megbocsátottam, amikor még meg sem születtél. Alighanem Isten is így van velünk, hiszen Krisztus előbb meghalt értünk, mint, hogy megtérésre jutottunk volna (Róma 5,8). Isten nem egy ideges, mogorva szülő, akitől állandóan bocsánatot kell kérni. Lelki állapota az irgalom, elengedte minden tartozásunkat, mert Jézus megfizette azt. Keresztyén hitünk éppen abban áll, hogy ezt felismertük. Az új életben, amit a Szent Lélek által kaptunk, nincs helye a számonkérésnek és az ítéletnek. Az élet nem olyan, mint a balul sikerült iskola, ahol a gyerekek állandóan a számonkéréstől tartanak, és buzgón igyekeznek azt elkerülni. Isten pedig nem olyan, mint egy rossz tanár, aki állandóan egyeseket osztogat és a végén meg is buktat. Ha megismertük őt igazi valójában, akkor szinte magától értetődően leszünk elnézők másokkal szemben. Ha nekünk minden adósságot elengedett – mellesleg saját magunkkal is adósai vagyunk – akkor ennek örömében mi is a legnagyobb jókedvvel engedjük el a nekünk tartozók adósságát. Nem igazán lehet minket megrövidíteni, mert Istenben vagyunk gazdagok. Teréz anya mondta, hogy amíg ítélkezünk, nem érünk rá szeretni. Anélkül pedig semminek nincs értelme. Adja Isten, hogy eljussunk abba a lelki állapotba, amiben már nincs ott a kényszeres számonkérés. Ez az örök élet titka és az igazi boldogság.
Csepel, 2020. aug. 23.
|