Karácsony második napja
Üdvözítőnk kegyelme révén megigazulva, reménybeli örököseivé lettünk az örök életnek. Tit 3, 4-7.
Reménybeli örökösök vagyunk. Isten Fiának Földre születése, megnyitotta előttünk az élet fájához vezető utat, amit az 1Mózes 3 szerint elzárt előlünk Isten. Nem a bosszú, vagy büntetni akarás vezette Isten kezét, amikor odaállította az Éden – az isteni dimenzió – kapujába a kérubokat (őrzőket) és a villogó pallos lángját. Azért zárta el az életre vezető utat, hogy az ember ne maradjon úgy, megromlott szívvel, eltorzult lélekkel, ördögi vágyakkal, megfosztva a szabad akarattól.
Jézusnak nem csak az ajtónyitás, hanem a változtatás is célja. Változtatni hiúságunkon, a Sátán trükkjeibe belevakult butaságainkon. Ki akar emelni a rettegésből, figyelmünket a jóra fordítani, barátságába fogadni. Újjáalkotó, átformáló jelenléte, meggyőző erő az életünkben. Jövetelére az emberiség nem volt felkészülve. Jött, irgalomból, szánalomból, kegyelemmel. Nem voltunk és nem leszünk rá méltók sosem. Ám az ő jövetele sok mident megváltoztathat. Földi és örök sorsunkban egyaránt. Egykor Ádám a halált hozta a világba. Ez az ő öröksége. Jézus az életet hozta, adta vissza. Okkal bátorít hitre és reménységre mindannyiunkat. A legnagyobb emberi erőfeszítés is kevés volna, hogy sorsunkon változtassunk. Ő az, aki helyre igazít, helyreállít, a helyünkre állít. A helyünk pedig mellette van. Ez az örömhír, a karácsonyi evangélium. Mellénk állt az Isten Fia, hogy mi is mellette állhassunk (meg) életben, halálban, ítéletben, az Isten trónusánál. Bár Ádám és Éva testében élünk; az ördög és a világ vonzásában, vagy éppen szorításában - még nincs szellemi testünk (1Kor 15,44) - de az Úr erősen biztat: Légy hívő a halálig és neked fogom adni az élet győzelmi koszorúját. (Jel 2,10. saját ford.) Örök-ségedet.
Templom belülről (videó)
Csepel, 2020.dec.26.
|